A puccs után népfelkelés Hondurasban?
Közben Zelaya, akit a külvilág, így az Egyesült Államok hivatalosan továbbra is Honduras elnökének tart, Nicaraguának a határ menti körzetében várakozott napokon át, hogy hazatérhessen. Washington ugyan a diplomáciai nyomás jeleként a hondurasi vezetés négy tagjának megvonta vízumát, ám nicaraguai nagykövete - aki csütörtökön Managuában találkozott a megdöntött elnökkel - figyelmeztette Zelayat is, hogy megnyilatkozásaival és akcióival ne szolgáltasson ürügyet erőszakos összecsapásokra.
A fejlemények alapján ugyanis nem zárható ki, hogy Zelaya hívei fegyveres felkelést robbantanak ki a puccsal a hatalmat átvevő új vezetés ellen, s ezt az Egyesült Államok szeretné elkerülni. Hiszen a hondurasi fordulat, amely 16 éve az első erőszakos államcsíny Latin-Amerikában, önmagában is kellemetlen Washingtonnak. Egyébként aligha lenne kifogása, hogy egy Chávez-szövetséges vezető eltűnjön a politika süllyesztőjében.
A jelek szerint tehát kezd beválni a puccsot követően ideiglenes elnöknek beiktatott Roberto Micheletti időhúzó taktikája. Forgatókönyve szerint az eredetileg novemberre kitűzött elnökválasztásokig kell kitartaniuk. Ennek megfelelően mindeddig elutasította a konfliktusban közvetítő Costa Rica-i elnök, Oscar Arias ajánlatát, hogy Zelaya egy koalíciós kormány élére térhetne vissza elnökként a választásokig.
Az AP értesülése szerint legutóbb ugyan egy magát megnevezni nem kívánó, Michelettihez közel álló személyiség közölte, hogy mégis készek újra tárgyalni hajlanak Oscar Arias tervéről, ám közben a parlament elnapolta a vitát Zelaya mentelmi jogának biztosításáról. A hondurasi legfelső bíróság számos vádpontban, köztük hazaárulásban mondta ki vétkesnek a katonák által június 28-án pizsamában Hondurasból kizsuppolt elnököt, akire tehát hazatérése esetén letartóztatás vár, ha csak nem biztosítanak mentességet.
