Több embert őrizetbe vett a rendőrség tegnap a Behesht Zahra teheráni temetőben, ahol a Reuters szerint több százan, a Guardian brit napilap forrásai szerint háromezren, a Los Angeles Times szerint több tízezren gyűltek össze, hogy megemlékezzenek a júniusi elnökválasztást követő zavargások alatt meggyilkolt Neda Agha-Soltanról, és a többi áldozatról.

A 26 éves Neda halálát a tüntetések során mobiltelefonnal rögzítette egy másik tüntető, s azóta a lány az elnökválasztás utáni ellenzéki mozgalom egyik jelképe lett. A júniusi elnökválasztás után több kétség is felmerült a voksolás, illetve a szavazatok megszámlálásának tisztaságával kapcsolatban (egyesek szerint meg sem számolták a szavazatokat), és több napos, az 1979-es a forradalom óta példátlan tüntetéshullám söpört át az országon, amit aztán a vezetés vérbe fojtott. Az ellenzéki jelöltek mellett több vallási vezető felsorakozott, miközben Ali Hamenei legfőbb vezető a választás után egyértelműen Mahmud Ahmadinezsad elnök mellett állt ki, és kizárta a csalás lehetőségét. A konfliktus lerántotta a leplet az iráni vezetői elit megosztottságáról, amelyet azóta sem sikerült áthidalnia a semleges, pártok felett álló szerepéből kilépő Hameneinek.

Az iráni forradalom és az iszlám hagyományait követve a tüntetők 40 nappal Neda halála után, tegnap gyűltek össze a lány sírjánál, ahol megjelent Mir Hoszein Muszavi ellenzéki elnökjelölt, és Mehdi Karubi, a másik reformpárti jelölt. Muszavit lelkesen üdvözölte a tömeg, de a rendfenntartó erők visszatuszkolták a kocsijába.

Az iráni rendőrség több tucat gyászolót tartóztatott le, akik "le a diktátorral", és "A mi Nedánk nem, csak a rendszer halott!" rigmusokat skandáltak. Lapzártánkkor több ezer gyászoló - a korábbi tiltás ellenére - Teherán belvárosában gyülekezett újra, ahol a rendőrség könnygázzal, botokkal és a levegőbe leadott lövésekkel oszlatták a skandáló tömeget.

Ahmadinezsad egyébként nem csak az iszlám köztársaságot a diktatúrától, és a Forradalmi Gárdától féltő vallási vezetők támadják. Keményvonalas hívei ellenkezését váltotta ki azzal az elnök, hogy Esfandiar Rahim-Mashaie-t nevezte ki első alelnöknek. Rahim-Mashaie korábban úgy nyilatkozott: Iránnak nincs vitája az izraeliekkel, csak a kormányukkal - emlékeztetett a Reuters. Ahmadinezsad kitartott kinevezettje mellett, s a vita miatt kirúgta befolyásos hírszerzési miniszterét, egy másik miniszter pedig magától távozott. Végül Hanemeinek kellett felszólítania Ahmadinezsadot, vonja vissza Rahim-Mashaie kinevezését. Az elnök vonakodva teljesítette az utasítást. Ugyanakkor kicsi az esélye annak, hogy - esetleg belátva, hogy Ahmadinezsad több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz - a keményvonalasok "megszabadulnának" az elnöktől, ezt ugyanis a velük szemben álló elitek vereségként értelmeznék.