Oroszország kezében is van aduász, engedi-e a tádzsik vendégmunkások számának növelését, amit Dusanbe szorgalmaz, hiszen Közép-Ázsia legszegényebb állama számára hazautalásaik jelentik az egyik legfontosabb bevételt.

Megfigyelők szerint a tádzsik nyelvtörvénynek súlyos következményei lehetnek, kiújulhat akár az 1992-1997 között tomboló polgárháború is, amely beláthatatlan következményekhez vezethet Afganisztán északi határtérségében. Afganisztánban jelentős tádzsik és üzbég kisebbség él.

Az eseményeket a Nyugat, az USA is nagy figyelemmel követi, hiszen az Oroszországon, a közép-ázsiai országokon keresztül haladó, új "északi" közúti-vasúti utánpótlási útvonal (amelyet Obama elnök moszkvai útján fontos légitranzitegyezménnyel egészítettek ki) egyik legfontosabb leágazása Tádzsikisztánon át érne Afganisztánba, érintve a magyarok bázisát, a pul-i-kumri PRT-tábort is. A négyoldalú dusanbei elnöki csúcs keretében Medvegyev külön-külön találkozik a pakisztáni Aszif Ali Zardarival és az afgán Hamid Karzaival.

Dusanbében a négyek várhatóan megállapodnak közlekedési-távközlési rendszereik, útvonalaik eddiginél szervesebb összekapcsolásában és egy Közép-Ázsia-Dél-Ázsia nagyfeszültségű távvezeték létrehozásában. Utána a hét végén Medvegyev átmegy a szomszédos Kirgizisztánba, ahol megállapodik egy második orosz katonai támaszpont, regionális kiképző központ felállításáról.

A kirgiz fővárosban egy másik regionális csúcstalálkozó keretében a volt szovjet utódállamok egy részét összefogó Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfői megerősítik a gyors reagálású közös katonai erő felállításáról szóló egyezményt és várhatóan ezt a Moszkvával civakodó belarusz elnök is aláírja. Lukasenko elnök júniusban nem ment el Moszkvába, az előző csúcsra, mert az oroszok kitiltották a belorusz tejtermékeket. A tejbojkott miatt törlesztésképpen Fehéroroszország lezárta az Oroszországból a lettországi Ventspilsbe vezető kőolajtermék-vezetéket.