A bizonytalanságot az táplálja, hogy sem a Moldovai Kommunista Párt (MKP), sem a Nyugat-barát liberális ellenzék nem szerzett elegendő, azaz 61 parlamenti mandátumot (a 101-ből) ahhoz, hogy az államelnököt megválassza. A szavazatok 99 százalékos feldolgozása után az eredmény a következő: MKP - 45,1 százalék, 48 mandátum; Moldovai Liberális Demokrata Párt (MLDP) - 16,4 százalék, 17 mandátum; Moldovai Liberális Párt (MLP) - 14,4 százalék, 15 mandátum; Moldovai Demokrata Párt (MDP) - 12,6 százalék, 13 mandátum; A Mi Moldovánk Szövetség (MMSZ) - 7,4 százalék, 8 mandátum.

Ekképpen a kommunistáknak 48, a liberális ellenzéknek (MLDP+MLP+MMSZ) pedig összesen 40 mandátuma van, így tehát a mérleg nyelve az MDP lett. Ha az MDP a liberálisokkal összefogna, megszavazhatnák a kabinetet, megválaszthatnák a parlament elnökét, de a miniszterelnököt az államfőnek kell kineveznie, ám jelöltjükre Vladimir Voronin ügyvivő államelnök aligha bólintana rá.

Egyetlen békés megoldásnak a nagykoalíció tűnik, ezt szorgalmazza Marian Lupu MDP-elnök is, és ebbe - a kommunista Voronin szerint - az MKP is belemenne. Ezt azonban Vlad Filat, az MLDP elnöke kizárja. Szerinte a kommunistáknak be kell látniuk, hogy elvesztették a hatalmat, ellenzékben kellene vonulniuk, és át kellene adniuk a kormányzást a demokratikus ellenzéknek.

Csakhogy ezt Voroninék másképp látják. Ők abba még beleegyeznének, hogy a kormányfőt és a parlament elnökét az ellenzék adja, az államfői posztra azonban igényt tartnak. Közben az ország európai közeledését nem kifogásolják, de Románia befolyását továbbra is csökkenteni szeretnék, s erősíteni akarják "a moldovai identitást".

Pedig Moszkva támogatását az MKP elveszíteni látszik. Orosz elemzők szerint a Kreml már Lupuban reménykedik, aki júniusban lépett ki az MKP-ból és vállalta el az MDP vezetését - feltéve ha a politikus megszerzi a nyugodt kormányzáshoz szükséges belső támogatást.

Lupu pozíciója igen szilárd, de egyelőre a moszkvai elvárásokhoz nem elegendő mértékű. Moldovai elemzők éppen ezért attól tartnak, ha a patthelyzetből a pártok nem találnak kiutat, jövőre újabb előre hozott választásokat kell az országban rendezni.

Az EBESZ, az ET- és az EP-megfigyelők egybehangzó véleménye az, hogy bár számos negatív jelenség volt tapasztalható, a szerdai választások rendben zajlottak le, és azok egy sor európai és demokratikus normának megfeleltek. Ha Kisinyovban az Európa-barát erők kerekednének felül, Brüsszelnek hamarosan el kellene döntenie, hogy EU-szemszögből nézve milyen jövőt szán a Pruton túli államnak.

Javier Solana, az európai diplomácia vezetője üdvözölte, hogy a választások rendben lezajlottak, és felkérte a moldovai pártokat, hogy a megbékélés jegyében próbáljanak megoldást találni és kilépni a hónapok óta húzódó politikai válságból.