Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), a Nemzetközi Intézet a Környezetvédelemért és Fejlődésért (IIED) és a Nemzetközi Alap a Mezőgazdasági Fejlődésért (IFAD) által készített kutatás megállapította, hogy csupán az általuk vizsgált öt afrikai országban az elmúlt öt évben 2,5 millió hektár termőföld eladásáról vagy hosszú távú bérletéről született megállapodás. A tanulmány készítői megjegyzik: ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, ugyanis a legtöbb ilyen üzletet nem hozzák nyilvánosságra.

A jelenség nem új, azonban az elmúlt években egyre több és nagyobb területet adnak bérbe. A legjellemzőbb a hosszú távú, akár 50 vagy 99 éves bérlet. A bérlők legtöbbször magáncégek, amelyeknek vagy részben tulajdonosa a származási ország kormánya, vagy valamiféle kedvezményekkel támogatja. Katar például valószínűleg Kenyában fog 40 000 hektár földet bérelni, amelyért cserébe hitelt nyújt egy újabb tengeri kikötő megépítéséhez. Szíriának Szudánnal van hosszú távú megállapodása, és Szaúd-Arábia is Szudánban, valamint Etiópiában fog termelni. Az élelmiszer-biztonság mellett a befektetőket az is motiválja: a mezőgazdasági termékek árának emelkedésével és a bioüzemanyagok iránti kereslet felélénkülésével nagyobb hasznot hoz a termelés.

Az afrikai országok legtöbbször bérleti díjat nem is kérnek a földért, vagy csak nagyon keveset. Inkább az motiválja őket, hogy a külföldi cégek tőkét hoznak, fejlesztik az infrastruktúrát, technológiai újításokat honosítanak meg és új munkahelyeket teremtenek. Azonban számtalan kockázatot is rejtenek ezek az üzletek: Kenyában például néhány hónapja rendkívüli állapotot hirdettek az élelmiszerhiány miatt - azaz egy olyan ország ad bérbe termőföldet, amely maga is hiánnyal küszködik. A bérbe adott föld pedig hivatalosan mindig "senkiföldje", valójában azonban gyakran élnek ott pásztorok vagy földművesek, akiket csak nagyon ritkán vonnak be a bérletről szóló döntési folyamatba. Nagy hátrány az is, hogy a folyamat nem átlátható, így nagy a korrupció veszélye is. A bérlők ráadásul az értékes területeket keresik: egyedül Etiópia esetében volt lehetőségük megvizsgálni a kérdést, és ott bebizonyosodott, hogy a vízhez, öntözéshez és a piacokhoz legközelebbi, legjobb minőségű földet adták bérbe.

Madagaszkár kormánya tavasszal részben abba bukott bele, hogy az ország termőföldjének felét akarta bérbe adni 99 évre a dél-koreai Daewoo Logisticsnak. Az üzletért cserébe pénzt nem is, csak új munkahelyeket kapott volna annak az országnak a kormánya, amelynek lakosságának több mint kétharmada nyomorog. Az ellenzék ezzel a hírrel tömegeket tudott mozgósítani, és elüldözte az elnököt. Az új vezető, a 35 éves Andry Rajoelina azonnal felmondta a megállapodást.

Földet azonban nemcsak Afrikában, hanem Pakisztánban, Kazahsztánban, a Fülöp-szigeteken, Indonéziában és Ukrajnában is bérelnek külföldi cégek, kormányok. A bérlők között pedig vannak amerikaiak és britek is. (Gyurcsány Ferenc januári, Ománban és Katarban tett látogatásán is felvetették a vendéglátók: a földgázért cserébe befektetőik élelmiszert termelnének Magyarországon.)

Madagaszkár példája azonban rávilágít arra, hogy a befektetők számára is kockázatos lehet az üzlet: habár egyre több afrikai ország politikai helyzete stabilizálódik, egy puccs vagy hatalomváltás könnyen meghiúsíthatja a terveket.

A hadsereg még tegnap is lövette az észak-nigériai Maiduguriban azt az épületegyüttest, ahol elsáncolták magukat a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet fegyveresei. A támadásban életét vesztette a csoport második számú embere, de vezetője, Mohammed Yuszuf mintegy 300 követőjével együtt elmenekült. Előzőleg a katonák behatoltak egy mecsetbe, és ezután puskaropogást lehetett hallani. A lövöldözés után mintegy 50 holttestet számoltak össze a mecsetben, és további ötvenet az imahely udvarán. (MTI)