"A gazdasági válságban azzal találkoztunk, hogy megítélés tekintetében Magyarország nem az elsők közé tartozik, sőt..." - figyelmeztetett Bajnai Gordon a Külügyminisztériumban. Hangsúlyozta: a hazánkról kialakított percepció nemcsak kommunikációs kérdés, hanem az ország működésére visszaható jelenség. Bajnai szerint két tényező határozza meg a rólunk kialakult képet: a romák ellen elkövetett gyilkosságsorozatok és a "szélsőséges politikai, és nem is csak politikai mozgalmak megjelenése". - Civakodó, mélységesen megosztott ország képe él rólunk - mondta Bajnai.

A kép megváltoztatása érdekében erős, aktív, világos külpolitikát szorgalmazott Bajnai Gordon. Mint mondta, a kormány külpolitikai doktrínája finomhangolást jelent: Magyarország két értékalapú szövetség tagja (NATO, EU), ezeken belül kell kiszámítható és ésszerű külpolitikát folytatnia. A nemzeti érdekeket is "egyeztetni fogjuk az értékalapú szövetségekkel" - jelentette ki a kormányfő.

A válságkezeléssel kapcsolatban a kormányfő úgy fogalmazott: vissza kell szereznünk a kezdeményezést, csökkentenünk kell a külső, egyre szűkösebb hitelektől való függőségünket. Eredményként említette, hogy az EU-n belül a költségvetési hiány tekintetében már idén is a legkisebb deficittel rendelkező tagországok első harmadába tartozunk, illetve hogy az adórendszer átalakítása miatt jövőre 8 százalékponttal olcsóbb lesz a magyar munkaerő a külföldi befektetőknek. Úgy fogalmazott: "Ha elhúzódik a gazdasági válság, és azt rosszul kezelik, akkor könnyen társadalmi és szociális válság alakulhat ki világszerte."

Az energiapolitika ügyében a kiszolgáltatottság enyhítése érdekében Bajnai a Nabucco vezetéket és a horvátországi LNG-terminált jelölte meg prioritásként (ez utóbbiban előrehaladottaknak mondta a tárgyalásokat: elképzelhető, hogy már 2014-től cseppfolyós gáz érkezik Magyarországra), amelyet a Déli áramlat követ.

A szomszédságpolitikáról beszélve súlyos hibának és ártónak nevezte a kormányfő, hogy a nacionalizmus indokolatlan szításával politikai megélhetést biztosítanak maguknak szlovák politikusok. - Magyarországnak nincsenek területi követelései - szögezte le Bajnai, hozzátéve, hogy minden országban vannak ostoba emberek, de nálunk egyetlen vezető politikai erő sem kérdőjelezi meg ezt a tételt. - Ha ezt kimondjuk, nincs indok, hogy ezzel riogassanak - mondta a kormányfő. Hangsúlyozta: sok kétoldalú kérdésben akadályozza az előremozdulást a belpolitikailag motivált konfliktus.

A kormányfő külön kitért a Nyugat-Balkánra, ahol magyar érdek az euroatlanti integráció támogatása. Mint mondta, aggódik a régió miatt, mert a "lassuló" európai perspektíva felerősíti a bezárkózást támogató erőket. Az Európai Unióban kiszámítható országnak kell lennie hazánknak, amely világos, markáns véleménnyel rendelkezik. "Nem kell állandóan követő politikát folytatni"- mondta a kormányfő, aki tudatos szövetségépítésre szólított fel.

Oroszországgal kapcsolatban a kölcsönös tiszteletet, a partnerséget, a kiszámíthatóságot és a kétoldalú érdekek őszinte megbeszélését jelölte meg vezérelvnek a kormányfő. Kínáról szólva a miniszterelnök elmondta, a magyar diplomácia sikere, hogy hazánk Kína egyik első számú partnere a régióban.

A kormányfő a Külügyminisztériumnak azt üzente: világos, elszámoltatható, dinamikus, kezdeményező külpolitika kell és teljesítményelvű működés. "Kezd gyűlni a muníció, hogy maguknak legyen egy eladható sztorijuk" - biztatta a diplomatákat, akiknek feladata meggyőzni a világot, hogy Magyarország ismét vonzó partner lehet.

Balázs Péter: A kisebbségek kiszabadítandó túszok

Balázs Péter külügyminiszter is felszólalt az értekezleten, s célként az aktív problémamegoldó külpolitikát jelölte meg. A szlovákiai magyar kisebbséget kiszabadítandó túszhoz, illetve a válás után közös megegyezéssel elhelyezendő gyermekhez hasonlította. Szerinte az államnyelv védelme jogos törekvés, de valójában egy kisebbségi törvényt tartana ideálisnak. A magyar külügyminiszter tárgyalt cseh kollégájával, Jan Kohuttal, aki az értekezlet vendége volt. Sajtótájékoztatójukon Kohut annak a reményének adott hangot, hogy Szlovákia és Magyarország megoldják a nézeteltérést, s újságírói kérdésre válaszolva nem tartotta szükségesnek, hogy Csehország közvetítsen. Lapunk kérdésére, miszerint milyen eredményeket várnak a nemzetközi fórumoktól a szlovák államnyelvtörvény módosításával kapcsolatban, Balázs Péter csak annyit felelt: az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának szakvéleményét Magyarország irányadónak és jó kiindulópontnak tartja. A két külügyér magas rangú látogatásokról is egyeztetett: Jan Fischer cseh miniszterelnök augusztusban, Václav Klaus államfő pedig később, de még ebben az évben látogat Magyarországra. A szlovák külügyminiszter szerint az EBESZ főbiztosának múlt heti állásfoglalásával véget ért a vita arról, hogy Szlovákia a közelmúltban elfogadott nyelvtörvénnyel megsértette volna nemzetközi kötelezettségvállalásait - erről Miroslav Lajcák a Sme című szlovák liberális napilap szerdai számában írt. Eközben tiltakozó nagygyűlést szervez szeptember 1-jén, Dunaszerdahelyen a módosított szlovák nyelvtörvény ellen a Magyar Koalíció Pártja. (MTI-Z. E.)