- Ön, külügyminiszter úr, éppen a svéd elnökség első külügyminiszteri ülését vezette Brüszszelben, amikor Izland felvételi kérelmét az EU asztalára tette. Tapasztalt valamiféle ellenállást EU-körökben az izlandi felvételi kérelemmel kapcsolatban?

- Nem találkoztam ilyesmivel. Bizonyos nyugtalansággal viszont igen, hogy miként hat majd ez mások tagfelvételi kérelmének menetrendjére. Néhány tagállam úgy vélte, hogy először valósággá kell válnia a lisszaboni szerződésnek, aztán jöhet szóba a bővítés. Nekünk azonban az a véleményünk, hogy a szerződés és a bővítés két különböző ügy, és az új tagállamok felvétele nem köthető a szerződés elfogadásához. Nem kívánjuk gyorsítani Izland felvételét, ezért kértük fel a bizottságot a felvételi kérelem megvizsgálására. Gondolom, azért az önmagáért beszél, hogy az izlandi felvételi kérelem benyújtásakor a miniszterek azonnal továbbították azt az Európai Bizottságnak.

- Milyen spekulációk láttak eddig napvilágot a bővítéssel kapcsolatban?

- Amit leginkább hallani az, hogy Izland megelőzheti Horvátországot, előbb lehet EU-tagállam annak ellenére, hogy Horvátország csatlakozási tárgyalásai nagyon előrehaladott állapotban vannak, szinte már be is fejeződtek. Az igaz, hogy az EU szünetet rendelt el a horvátok és a már tagállam Szlovénia között megmerevedni látszó határvita miatt, azonban ez más kérdés, ezt nekik kell minél hamarabb megoldaniuk. Általában elmondható, hogy ha a balkáni régióban az emberek nem érzékelnek közeledést az EU felé és felől, akkor ez a nacionalista politikai áramlatokat segíti, ami az EU célkitűzéseivel homlokegyenest ellenkezik. Szerbia közeledését Brüsszelben sokan támogatják, de ennek feltétele a hágai bírósággal történő teljes együttműködésük, Macedónia még nehéz tárgyalások előtt áll, ráadásul még mindig nem tisztázta Görögországgal a névvitát, Albánia ügye csak pedig ősztől kerül az asztalra, míg Montenegró kérelmét még a bizottság vizsgálja. Az Európai Bizottság ugyanakkor már belekezdhet az izlandi tagfelvételi kérelem áttekintésébe, előkészítheti a nyilatkozatát, amit az év vége előtt talán ki is adhat.

- Ön szerint megelőzheti Izland Horvátországot?

- Izland sem gyorsvonat, nem áll rendelkezésére semmiféle előzésre alkalmat nyújtó kerülővágány. Az út azonban, amit meg kell tennie, jelentősen rövidebb, mint sok más országé. Izland például, mint az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállama, már régen bevezetett egy sor olyan törvényt, amely belső piacát EU-konform módon szabályozza, ráadásul a határait is úgy kezeli.

- Az ön izlandi kollégája azt nyilatkozta, hogy országa 2012-ben, illetve legrosszabb esetben 2013-ban az unió tagja lesz. Osztja a reményeit?

- Nem szeretnék jósolgatni, ez túl korai lenne. Hollandia például jelezte, hogy szeretné visszakapni Izlandtól azt a pénzt, amit az izlandi pénzügyi válság holland kárvallott kisbefektetőinek a megmentésére kifizetett. Az izlandi kolléga maga is hozzátette, hogy roppant nehéz tárgyalásokra számít halászati kérdésekben. És akkor még hátravan az izlandi népszavazás is. Mindenesetre Svédország esetében például tovább tartottak az EGT-vel, mint az EU-val történő csatlakozási tárgyalások.