Moldovában áprilisban tartottak választásokat, amelyeket csaknem ötven százalékkal a Kommunista Párt nyert meg. Az ellenzéki alakulatok csalással vádolták a kormányt, és Kisinyovban utcai tüntetéseket rendeztek. Ezeken román nemzeti zászlókat lengetve felgyújtották az elnöki hivatalt, és megrohamozták a parlament és a kormány épületét is.

Vladimir Voronin államelnök a történtekért Romániát vádolta. Kiutasították a román nagykövetet, utódját pedig nem fogadták be. A kommunisták azt állítják, Moldova szuverenitása van veszélyben, hiszen Traian Basescu román államfő több alkalommal is kétértelmű utalásokat tett Moldovára nézve. Voroninék szerint viszont Bukarest azért nem akarja aláírni a kétoldalú határegyezményt, mert arra sandít, hogy Moldovát annektálja. Ez a gondolat rémülettel tölti el az ország oroszajkú lakosságát, amely élénken emlékszik azokra a vérengzésekre, amit a román haderő a második világháborúban Besszarábia és Transznisztria területén végrehajtott. A moldáv államelnök maga is azt mondta a kampányban, hogy "Nagy-Románia sovénjai" semmitől nem riadnak vissza, így az ország függetlenségét és szuverenitását elsősorban Bukaresttel szemben kell a választóknak megvédeniük.

Az ellenzék csalási vádjait a nemzetközi vizsgálat végül nem igazolta, de a kommunista többségű parlament - egyetlen hiányzó szavazat okán - nem volt képes államelnököt választani, és Voroninnak fel kellett oszlatnia a törvényhozást, s előre hozott választásokat kellett kiírnia. A felmérések szerint a szerdai választásokon is a kommunisták győznek majd, de már csupán 35-38 százalék körüli aránnyal, s a parlamentbe rajtuk kívül négy ellenzéki párt is bejuthat, átlépve az ötszázalékos küszöböt. Ezek a Liberális Párt, amelyet 17-18 százalékra tesznek, a Demokrata Párt, illetve a Liberális-Demokrata Párt, amelyek 12-13 százalékon állnak, továbbá a Mi Moldovánk Szövetség, amelynek 9-10 százalékos eredményt jósolnak a közvélemény-kutatók.

A mintegy 2,5 millió szavazati joggal rendelkező moldovai állampolgárnak összesen nyolc politikai alakulat közül adódik szerdán alkalma választani. Renate Weber román EP-képviselő, aki az Európai Parlament megfigyelői csapatával a hét végén már megérkezett Chisinauba, elmondta: az EP sajnos túlságosan későn foglalt állást az áprilisi moldovai eseményekkel kapcsolatban, de álláspontja határozott volt. Éppen ezért a brüsszeli testület mostani megfigyelőcsapatának elsősorban technikai feladata van: megbizonyosodni arról, hogy a választások korrekt módon zajlanak vagy sem. Az ellenzék már néhány napja azt állítja, hogy a kommunisták már előre elintézték a csalást. A választások ez alkalommal sem lesznek majd tiszták, mert a KP foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz, és az erőszaktól sem riad majd vissza - állítja Vlad Filat, a Demokrata-Liberális Párt vezetője. Mark Tkaciuk, Voronin elnök egyik tanácsadója, akit gyakran a kommunisták szürke eminenciásának említenek, ezzel szemben azt állítja, hogy amennyiben a KP elveszti a választásokat, és nem lesz képes kormányt alakítani, békésen lemond majd a hatalomról, és ellenzékbe vonul.