Érdekünk a szlovák-magyar viszony javulása
- Bő másfél évtizeddel ezelőtt kettévált Csehszlovákia. Menynyiben befolyásolta ez a fejlemény a két ország és a két nemzet kapcsolatát?
- Való igaz, hogy több mint tizenöt éve nem vagyunk szomszédok, de ez a tény a lényeget nem befolyásolta. Meggyőződésem, hogy újkori történelmünkben soha nem voltak ilyen jók a kapcsolataink, mint napjainkban, mert a demokrácia, a szabadság, a piacgazdaság, továbbá az uniós és a transzatlanti partnerség értékrendjére épülnek. Mindkét ország tagja az uniónak, s ennek köszönhetően jóval szilárdabbak a pozícióink a kontinensünkön, azokkal az államokkal szemben is, amelyek nem tagjai ennek az európai közösségnek. NATO-tagként pedig Csehország és Magyarország is bizonyítja, hogy nem csupán élvezzük a kollektív biztonság nyújtotta előnyöket, hanem közös felelősséget is vállalunk az észak-atlanti katonai szövetség békeműveleteiben.
- Budapesten miről tárgyalnak majd?
- Számos időszerű, a kétoldalú kapcsolatainkat és a már említett uniós és NATO-tagságunkat említő kérdésekről, valamint a visegrádi csoport további együttműködéséről. Nyilván kellő hangsúllyal kerülnek majd szóba gazdasági kapcsolataink, amelyek segíthetnek a mostani világválság következményeinek enyhítésében. Ilyen vonatkozásban is követendő a Mol és a Cseh Energetikai Művek (CEZ) stratégiai partnersége, amely nemcsak Közép-Európában, hanem távolabbi országokban is sikeres. Érdeklődünk majd a magyarországi aktivitásokat tervező cseh cégek támogatási lehetőségeiről. Szeretnénk egyeztetni az európai ügynökségek és kutatóközpontok lehetséges székhelyeiről, egymás támogatásáról, továbbá az európai bizottságok új összetételéről, az ír népszavazásról, a lisszaboni szerződés ratifikálásáról, az unió további bővítéséről. A magyar felet pedig nyilván érdeklik majd azok a tapasztalatok, amelyeket Csehország szerzett a soros uniós elnökség betöltésekor, hiszen hasonló feladatra készülnek ők is.
- Néhány napja Kanada a cseh állampolgárokkal szemben ismét bevezette a vízumkényszert. Mi a véleménye erről a döntésről?
- Kanadát továbbra is baráti és szövetséges országnak tartjuk, habár szerintünk a döntésük nem indokolt. Ezúton is köszönetet mondok uniós partnereinknek, köztük magyar kollégámnak, Balázs Péternek álláspontunk támogatásáért. Remélhetőleg ezt a szolidaritást fejezi ki majd az Európai Bizottság szeptemberi jelentése is, amelyet feltehetően Ottawa is megfontol. A mi egyetlen célunk most az, hogy polgáraink számára mielőbb szűnjön meg ismét ez a korlátozás.
- Magyarországon és Csehországban is sokasodnak a szélsőséges, főleg a romaellenes megnyilvánulások. Elképzelhető-e együttműködés az aggasztó jelenségek kezelésében és a kölcsönös tapasztalatok rendszeres cseréje terén?
- Ezek a problémák rendkívül érzékenyek és bonyolultak, s nem csak ez a két ország szembesül velük. Ráadásul számottevő eredményeket csak hosszabb távon érhetünk el. És csak akkor, ha az eddiginél tudatosabban és célirányosabban működünk együtt uniós szinten, de a visegrádi négyek viszonylatában is.
- Apropó, a visegrádi négyek. Akadtak, akik kezdettől fogva amolyan sóhivatalnak tartották, mások szerint viszont már aligha indokolt a léte, hiszen mindegyik állam tagja az uniónak. Van-e hát továbbra is létjogosultsága a visegrádi csoportnak?
- Mostanság azért nehéz lenne elképzelni az európai politikát a visegrádi csoport tevékenysége nélkül. Ugyanakkor tény, hogy a megalakuláskor kitűzött cél, az európai integráció teljesült, amelynek eredményeként az együttműködésünk elsődleges platformja az Európai Unió és a NATO. A visegrádi négyek életképességének a feltétele elsősorban az, hogy képesek legyenek egyezségre jutni azokban a politikai témákban, amelyek a közös vagy hasonló múlttal rendelkező és azonos geopolitikai érdekeket képviselő államok számára egyaránt fontosak. Napjainkban főleg arról folyik az eszmecserénk, hogy ezt a célt milyen úton-módon érjük el. Közös, egyeztetett pozícióból vagy pedig kétoldalú, illetve uniós és észak-atlanti szövetségi kapcsolatok révén.
- Több nyugati elemző szerint a szomszédos országok közül uniós viszonylatban is talán Szlovákia és Magyarország között legrosszabb a politikai viszony. Csehország mit tehet a nyelvtörvény kapcsán újra fellángolt ellentétek enyhítése érdekében?
- Két szuverén ország kapcsolatába nem avatkozhatunk bele. Mivel közeli barátainkról, egyúttal pedig uniós, NATO-beli és visegrádi partnereinkről van szó, még inkább érdekünk a viszony mielőbbi javulása. Feltételezzük, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti vitás kérdéseket az uniós országok esetében szokásos keretek között sikerül rendezni. Úgy vélem, hogy az ellentétek és a viták túl nagy teret kapnak a sajtóban, nemritkán pedig a médiumokon keresztül zajlanak, ami sokkal inkább káros, mint hasznos.
Jan Kohout
1961. március 29-én született Plzenben.
1984-ben végzett a Károly Egyetem Bölcsészettudományi Karán.
1985-1990: a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének munkatársa.
1990-1995: a külügyminisztériumban tölt be különböző tisztségeket.
1995-2000: Csehország bécsi székhelyű állandó ENSZ- és EBESZ-missziójának vezetőhelyettese.
2002-2004: külügyminiszter-helyettes.
2004-2008: Csehország uniós nagykövete.
2008-2009: külügyminiszter-helyettes.
2009. május 8-tól külügyminiszter.
Elvált, házasságából egy fia és egy leánya született.
