Eddig példátlan, a tálibokkal kötött tűzszünetet jelentett be az elnöki szóvivő tegnap Kabulban; ez az északnyugati, Türkmenisztánnal határos Badgisz tartományra vonatkozik. A törzsi vezetők közbenjárásával tető alá hozott egyezség értelmében a szélsőségesek még a választásokon is indulhatnak. A kiegyezésnek akkor is nagy jelentősége van, ha Badgisz nem tartozik a kulcsfontosságú harcszínterek közé.

Délen, Helmandban eközben az amerikai tengerészgyalogos-offenzíva - Barack Obama elnök új afganisztáni-pakisztáni stratégiájának első ilyen nagy támadássorozata - nyomán kíméletlen harcok folynak, és ez a hónap páratlanul sok áldozatot követelt már eddig is a tálibellenes invázió 2001. októberi megindítása óta. Júliusban 66 külföldi katona vesztette életét az országban, és Nagy-Britanniát sokkolja szokatlanul nagyszámú, immár húsz halottja. Csak az elmúlt hét végén 22-en haltak meg harcban, igaz, a lázadókat is számolva.

A Pentagon ugyanakkor éppen most hagy fel azzal, hogy bejelentse az ellenséges elesetteket. Ez a vietnami háború óta kényes kérdés Amerikában, amikor is tömegesen közölték az ilyen halottak számát, csak éppen a háború egészével nem álltak nyerésre. Indoklásában Gregory Smith ellentengernagy az afgánok védelmére, és nem a megölt lázadók számára helyezte a hangsúlyt elsődleges szempontként. A The Washington Post szerint a hadsereg fontolgatja, hogy e feladatra biztonsági magáncégeket is felkérjen - bár az ilyen vállalkozások Irakban kevéssé kerültek jó viszonyba a helyi lakossággal.

Eközben az újraválasztásra készülő Hamid Karzai elnök is átgondolja az országban harcoló mintegy 90 ezer külföldi katona szerepét. Karzai ugyan az afgán nép érdekeivel azonosnak mondta az ilyen csapatok jelenlétét, de megtiltaná a házkutatásokat, az önkényes letartóztatásokat, és a polgári áldozatok számának csökkentésére is rászorítaná a külföldieket. Ugyanúgy részt venne továbbá a tálibok megosztásában, ahogyan az az új amerikai stratégia taktikai elemeként is szerepel.

A legeltökéltebbekkel szemben folytatódik a kíméletlen harc: ahogy vasárnap Hillary Clinton külügyminiszter érzékeltette, az általa az al-Kaida terrorista szövetségeseinek mondott tálibok "óriási nyomás alatt vannak". Stanley A. McChrystal tábornok, az USA nemrég kinevezett új afganisztáni parancsnoka arról győzködi a Fehér Házat, hogy a korábban elrendelt 17 ezres csapaterősítésen túl is sokkal több emberre és pénzre van szükség, ha sikerre akarják vinni a háborút.

A Pentagon mindenesetre a fokozatos iraki csapatcsökkentés dacára 22 ezer fővel megemelte a hadsereg toborzási keretét; ennek többletköltségét a csillagászati deficit mellett jórészt az F-22-es harcigép-program leépítéséből fedezik. Robert Gates védelmi miniszter korábbi szavaival "hosszú erőlködésre" kell berendezkedni Afganisztánban.

A "mérsékelt táliboknak" ellenben békejobbot nyújthatnak. Ennek lehetőségeit Fotini Christia és Michael Semple figyelemre méltó cikkben világítja meg a Foreign Affairs folyóirat legfrissebb számának hasábjain. A hagyományosan fegyverforgató afgánok egyik fő motivációja ugyanis a puszta túlélés, az, hogy a győztes oldalára kerüljenek. Könnyen és szívesen állnak át harc közben, ha új parancsnokaik legalább akkora biztonságot és olyan megélhetést biztosítanak, mint addigi főnökeik.

Teljhatalom Omar mollának

Teljhatalommal ruházták fel vezetőjüket, Omar mollát az afganisztáni tálibok abban a chartájukban, amelyet a mozgalom alkotmányaként fogadtak el. Ebben szabad kezet adtak a mollának a szervezet fogságába esett emberek fölötti ítélkezésben - állította tegnap a dubai székhelyű al-Dzsazíra arab nyelvű hírtelevízió. A Mudzsahedinek chartája az afganisztáni iszlám emirátusban címet viselő, 13 fejezetből álló tálib alapokmány előírja: "ha egy hitetlen harcos fogságba kerül, meg lehet ölni, ki lehet cserélni, vagy a muzulmánok érdekeinek megfelelően váltságdíjat lehet követelni érte". A döntés erről "az imám (vagyis Omar molla) vagy helyettese hatáskörébe tartozik". A dokumentumot a molla írta alá - az al-Dzsazíra szerint - május 9-i keltezéssel. A szöveget egy héttel az után tették közzé, hogy a tálibok egy elhurcolt amerikai katonáról készült videofelvételt helyeztek el a YouTube videomegosztó portálon. A 23 éves Bowe Bergdahl, az első amerikai katona, aki a tálibok fogságába esett a nemzetközi közösség 2001 végén megkezdődött afganisztáni beavatkozása óta. A félszemű Omar molla 1996 és 2001 között állt Afganisztán élén, mint a tálibok vezetője, s menedéket nyújtott Oszama bin Ladennek, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezérének. A 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrortámadások után megtagadta Bin Laden kiadását, ezért az USA és szövetségesei megtámadták a közép-ázsiai országot. (Hírösszefoglalónk)