Az unió elveszítheti hitelességét és politikai bizonytalanságot idézhet elő a térségben, ha nem tesz meg mindent, hogy közelebb hozza a nyugat-balkáni országokat az európai közösséghez. Az uniós külügyminiszterek hétfői vitájában Balázs Péter, a magyar diplomácia vezetője is azt hangoztatta, hogy a csatlakozás lendületét és hitelességét meg kell őrizni. A vártnál jóval élénkebb eszmecsere középpontjában ugyan Izland csatlakozási kérelmének az elbírálása állt, de érthető a nyugat-balkáni államok aggodalma is, vajon a szigetország nem előzi-e meg őket abban az időszakban, amikor a lisszaboni szerződés ratifikációjának halasztódása miatti intézményi feszültségek és egyéb tényezők miatt a vezető tagállamok nem siettetik új országok felvételét. A bővítés mellett elkötelezett, de az integráció mélyítését nem szorgalmazó britek viszont nagyon kiálltak hétfőn a Nyugat-Balkán mellett, tudván persze, hogy a térség számára a belépés folyamata egyáltalán nem ígérkezik gyorsnak.

Carl Bildt svéd külügyminiszter, a soros elnök azonban azt fejtegette, hogy ha a régióban a polgárok nem érzékelnek érdemi előrelépést, akkor a nacionalista erők szerezhetnek nagyobb támogatást, ami persze nem esik egybe az EU céljaival. Horvátország haladását azonban jelenleg Szlovénia blokkolja, Macedóniára még nehéz tárgyalások várnak, és persze a Görögországgal kialakult névvita megoldása, míg Montenegró kérését egyelőre a Bizottság véleményezi. Albániáról eleve csak az ősszel lesz szó. A fő kérdés persze az, mi legyen Szerbiával, amelynek európai közeledését támogatják Brüsszelben, de Hollandia egyelőre attól teszi függővé még a stabilizációs egyezmény életbelépését is, hogy Belgrád együttműködik-e a hágai bírósággal, elfogja és kiadja-e Ratko Mladicsot, akit háborús bűnök elkövetésével vádolnak.

Hollandia egyébként már jelezte azt is, hogy Izland kapcsán is kérései vannak, a szigetország bankválsága kapcsán a pénzüket ott elhelyező holland kisbefektetők megmentésére adott anyagi hozzájárulását szeretné például visszakapni. Egyáltalán nem lefutott még a halászati kérdések tisztázása sem, de ha túljutnak ezen az akadályon, akkor még népszavazást is tartanak majd a belépésről. Igaz, a gondolatig, hogy mégiscsak az EU-ban lenne jobb, a súlyos pénzügyi válság miatt jutottak el. A svéd elnökség azt mondja, nem gyorsítják Izland csatlakozási folyamatát, azaz a Tanács felkérte a Bizottságot, adjon véleményt. De az út mégiscsak rövidebb lesz, mert az európai gazdasági térség részeként Izland az uniós joganyag kétharmadát már átvette. Balázs szerint az eljárás ugyanaz lesz, mint minden ország esetében, de a tárgyalások haladhatnak nagyon jól. Ettől függetlenül, a csatlakozási szerződés bonyolult ratifikációs eljárása miatt nagyon is elképzelhető, hogy Brüsszel összevár néhány jelöltet, Horvátországot és Izlandot minden bizonnyal.

A hétfői vitában több kis tagállam felvetette, hogy a G20-ak csoportjának formalizálása még inkább szükségessé teszi a vélemények jobb összehangolását az EU-ban. Döntöttek arról is, hogy Grúziában a háromszáz fős uniós megfigyelői misszió mandátumát újabb tizenkét hónappal jövő szeptemberig meghoszszabbítják.

Az uniós külügyi találkozó előtt egyébként a NATO-ban tartott előadást David Miliband, a londoni diplomácia vezetője, s az Afganisztánban csupán júliusban elszenvedett súlyos brit emberveszteségek nyomán azt szorgalmazta, hogy mind az atlanti szövetség, mind a kabuli kormány keresse a megegyezést a mérsékelt tálibokkal. Ez a vélemény azonban lényegében beleillik az új amerikai stratégiába.