A pozsonyi kulturális tárca úgy terjesztette a parlamentbe a szlovák nyelvtörvény módosítását, hogy Dél-Szlovákia vegyesen lakott területein elmulasztotta felmérni a valós helyzetet, elsősorban a hivatali nyelvhasználati gyakorlatot. Nem győződött meg arról sem, vajon milyen a szlovák és a kisebbségiek nyelve közötti tényleges kapcsolat. Mivel ez nem történt meg, leszögezhetem, hogy a módosított jogi norma nem arányos, sőt: kimondottan káros, ezért ellenzem - jelentette ki a pozsonyi Pravdának nyilatkozva Juraj Dolník, a pozsonyi Komensky Egyetem szlovák nyelv és irodalom tanszékének professzora.

A neves nyelvész egyébként a csallóközi, többségében magyar ajkú Somorján lakik gyermekkora óta. Az interjúban elmondta: ha szlovákul beszélt bárhol, akkor rendszerint azon a nyelven válaszoltak neki. "Ilyen törvényre akkor lenne szükség, ha bármilyen megkülönböztetés érné a déli régiókban kisebbségben élő szlovákokat, vagyis a saját anyanyelvükön nem jutnának a szükséges információkhoz vagy más területeken akadnának súlyos kommunikációs gondjaik. Ilyesmiről azonban szó sincs, ezért a módosított törvény káros, mert fölösleges indulatokat kelt. Ahelyett, hogy olyan légkört teremtenénk, amelyben a kisebbségi polgártársaink erősítenék pozitív viszonyukat a szlovák nyelvhez, az ilyen jogszabállyal éppen az ellenkezőjét érjük el, körükben ellenszenvet váltunk ki iránta" - mutatott rá a szakember, aki szerint a nyelvőrzés is téves meghatározás. Sokkal helyénvalóbbnak tartja a nyelvápolás definíciót, mert a hivatali nyelv helyzete normális, s főleg a szlovák kommunikációs kultúra és a mindennapi nyelvhasználat színvonalát kell növelni - szögezte le.

A mintegy ötven szlovákiai magyar civil szervezetet tömörítő Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyilatkozatban üdvözölte az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának jelentését az államnyelvtörvény módosítása ügyében. Nagyra értékelik diplomáciai erőfeszítéseit, jelentését pedig korrektnek és kiegyensúlyozottnak tartják. A kerekasztal szakértői készek bekapcsolódni a javasolt konzultációs folyamatba, amelyet azzal a céllal kell folytatni, hogy tisztázódjanak a törvény félreértelmezhető és nem egyértelmű rendelkezései, és elkezdődjék a munka a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény átfogó módosításán, amely révén a jogszabály összhangba hozható azokkal a vállalásokkal, amelyeket a Szlovák Köztársaság a regionális vagy kisebbségi nyelvek chartájához való csatlakozásakor tett.

- Szorgalmazzuk, hogy olyan nyelvhasználati gyakorlat alakuljon ki a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken, amelynek eredményeként a szlovákok és a nemzetiségekhez tartozó személyek jogai és érdekei egyaránt érvényesülhetnek, és az összes állampolgár otthon érezheti magát közös hazában - hangsúlyozza a tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum.

Nőtt az MKP támogatottsága és tagsága

Több szlovákiai közvélemény-kutató ügynökség felmérései szerint a pártviszályt és a pártszakadást követően március óta először nőtt az MKP támogatottsága. A Median SK június 6. és július 5. között elvégzett reprezentatív felmérése alapján a Magyar Koalíció Pártjára a megkérdezettek 6,2 százaléka voksolna. Kéttized százalékkal többen, mint egy hónappal ezelőtt. A június 11-én alapított új párt, a Most-Híd támogatottsága egyelőre nem érte el az egy százalékot sem. Továbbra is toronymagasan vezet a Robert Fico vezette Smer-SD (48 százalék), a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (15 százalék) és a Szlovák Nemzeti Párt (12 százalék). Lapunknak nyilatkozva Csáky Pál elnök elmondta, hogy az elmúlt hetekben lényegesen többen léptek be a Magyar Koalíció Pártjába, mint amennyien távoztak. - Több száz új tagunk van, pontos adatot azonban csak az augusztus végétől kezdődő járási konferenciáink, valamint az októbert 17-re tervezett programalkotó kongresszusunk után tudunk mondani - közölte a pártelnök. (Sz. J. P.)