Az Európai Bizottság tíz készülékgyártóval állapodott meg arról, hogy azok a jövőben egységes töltőket használnak a készülékeikhez, a választás pedig a már sokak által alkalmazott micro-USB-szabványra esett.

Igaz ugyan, hogy a megállapodás formailag csak az EU egységes piacán forgalomba hozott készülékekre érvényes, de szakértők szerint az egyezség nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a világpiacon is harmonizáltak legyenek a töltők. Elvégre a micro-USB-szabvány már manapság is igen elterjedt a készülékgyártók között, ráadásul a gyártók a saját folyamataikat bonyolítanák azzal, hogy ha csak az EU-s modellekre alkalmaznák az egységestöltő-koncepciót. Nem utolsósorban pénzt is spórolnak, hiszen ugyan kevesebb pótalkatrészt adnak majd el, köszönhetően annak, hogy a felhasználók a készülékcserék után nem fognak újabb és újabb póttöltőket vásárolni, ám ez kicsit sem zavarja majd őket: a gyári alkatrészeken ugyanis igen kicsi hasznuk van. Költség viszont bőven van velük, hiszen a veszélyes hulladéknak számító elektronikai szemetek környezetbarát megsemmisítéséhez - a kibocsátással arányosan - a gyártóknak hozzá kell járulniuk. A nem eredeti töltőket gyártó többnyire kínai vállalatok forgalmát azonban komolyan visszafogja majd a szabályozás.

A tíz cég - az Apple, az LG, a Motorola, az NEC, a Nokia, a Qualcomm, a Blackberry-ket forgalmazó Research in Motion (RIM), a Samsung, a Sony Ericsson és a Texas Instruments - az Európában forgalomba hozott készülékek közel 90 százalékát gyártja, és önként csatlakoztak a megállapodáshoz. Ez már csak azért is örvendetes fejlemény az EU politikusai szempontjából, mert ezúttal a szektor nem neheztel azért, hogy rájuk kényszerítettek volna egy számukra nem kívánatos döntést.

Günter Verheugen, az Európai Bizottság alelnöke a megállapodást ismertető sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy csak Európában a mobiltelefonok több ezer tonna veszélyes hulladékot generálnak évente. Az egységes európai piacon nagyjából 185 millió új mobiltelefont adnak el évente, ráadásul a készülékek életciklusa nagyon rövid - sok esetben egy évnél rövidebb idő után cserélik azokat le a felhasználók -, és eddig gyakorlatilag mindegyikhez egyedi töltő járt.

A 2010 közepétől életbe lépő szabvány azt biztosítja, hogy az új telefonokkal kapott töltők képesek lesznek tölteni bármelyik másik készüléket is. Extrém esetben az is elképzelhető, hogy bizonyos új készülékeket töltő nélkül hoznak majd forgalomba, így a felhasználónak nem kell elhajítania a régi telefonjához kapott töltőt. De az is reális várakozás, hogy a munkahelyeken csökken majd a feleslegesen konnektorban felejtett töltők száma, hiszen ideális esetben egy kisebb részleg közösen használhat egyetlen töltőt. Ez komoly energiamegtakarítást is jelent, hiszen a bedugott, de telefonhoz nem csatlakoztatott töltők sok energiát fogyasztanak.

A micro-USB-szabvány azért is remek, mert egy utazáshoz elég csak a noteszgép tápegységét elvinni: annak USB-csatlakozójáról egy szabványos, filléres kábel segítségével a mobilunkat is feltölthetjük - igaz, lassabban, mint a konnektorba dugott töltővel.

A megállapodás egyébként nem új, és nem forradalmi ötleten alapul. Hasonló irányelvet már a GSM-szövetség is elfogadott az idén, amikor az USB-s töltők és a micro-USB-csatlakozók használatának szabványosítását javasolta a készülékeken. Az EU-szabályozás tehát ennek továbbfejlesztése. Verheugen elmondta, hogyha nem jutottak volna megállapodásra a gyártókkal, akkor az EU megkezdte volna a szabvány lefektetését, de önkéntes alapon, a gyártók egyetértésével sokkal gyorsabb lesz a folyamat.