Grúzia fegyvereket kér az Egyesült Államoktól

2009-07-25 Grúzia USA külpol

Washington, noha Moszkva ellenzi, nem zárja ki Grúzia újrafelfegyverzését - mondotta csütörtökön Joe Biden amerikai alelnök grúziai és ukrajnai útja lezártával Philip Crowley külügyi szóvivő. Mikhail Szaakasvili grúz elnök légvédelmi és páncélelhárító fegyvereket kért az USA-tól. Grúzia páratlan tarkasággal szedte össze fegyverrendszereit, amelyek egységes szisztémába hangolása nem kis feladat elé állította tavaly az amerikai és izraeli katonai tanácsadókat az ellentmondásos orosz-grúz háború kitörése előtt. Az alapvető orosz fegyverek mellett izraeli (harckocsik, kézifegyverek, pilóta nélküli felderítőgépek, rakéta-sorozatvetők), amerikai (automata karabélyok, mesterlövészpuskák, helikopterek), török (páncélozott járművek), cseh (csöves tüzérség, pisztolyok), szerb (mesterlövészpuskák), osztrák (pisztolyok) német fegyverek (automatapuskák, géppisztolyok) vannak rendszeresítve a körülbelül magyar hadsereg méretű grúz fegyveres erőknél.

Tbilisziben lezárult az amerikai alelnök gondosan megkoreografált, Barack Obama moszkvai útját ellensúlyozandó ukrajnai és grúziai útja. Elutazása előtt még biztosította tárgyalópartnerét Szaakasvilit és korábbi vendéglátóját Viktor Juscsenkót, hogy az Egyesült Államok nem ismeri el Oroszország "kizárólagos" befolyási övezetigényét a volt szovjet tagköztársaságokat illetően és napirenden tartja NATO-csatlakozásuk támogatását.

Miközben Amerika újraindítja az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok óráját, megerősíti, hogy elkötelezetten támogatja Ukrajna (Grúzia) függetlenségét, egy nemzet jogát sem ismeri el, hogy befolyási övezetet tartson fenn, vagy megvétózhasson bármilyen lépést, amelyet egy független ország megtesz - hangzott a kulcsmondat Kijevben, amit Tbilisziben is széles körben idéztek.

Persze nemcsak Kijevnek és Tbiliszinek volt nehéz lenyelni a békát, hogy az új amerikai elnök gépe elrepült a fejük felett és Moszkvában landolt. Amerikának sem volt könnyű szembenézni azzal a problémahalmazzal, amit a két, a NATO-tagjelölt státuszért küzdő állam belső és külső dolgai alkotnak. Biden Kijevben 400 fős válogatott hallgatóság előtt Tarasz Sevcsenkót idézve bizony lerámolta az ország vezetését, a Moszkva-pártiakat meg a nyugatosokat egybevéve, amiért nem képes olyan politikai bölcsességet tanúsítani, mint a nép. (Amelynek, közvélemény kutatások szerint legalább a fele nem támogatja az ország NATO-tagságát.)

Biden sokszor szándékosan áthallásosan üzent, Kijevből Tbiliszibe, Tbilisziből Kijevbe. Mindkettőnek szólt az üzenet, hogy a reformok elhaltak és a 2004-es ukrajnai narancsos forradalom (meg a grúziai rózsás forradalom) keltette remények a későbbi hatalmi, pártcivakodásokba, a demokráciát ígérő forradalmi lendület elsorvadásába torkolltak.

A Biden-út üzenete szerint Washington elkötelezetten támogatja a demokráciához vezető út elejét taposó ukránokat, grúzokat és vélhetően felismeri, ez az út lényegesen hosszabb lesz az akárcsak egy évvel ezelőtt vártnál. Konkrét menetrend, határidők egyik országnál sincsenek.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.