Krdzalic a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet meghívására érkezett Budapestre, hiszen a segélyszervezet négy, a köztisztviselők képzését is magába foglaló programot visz Afganisztán északi részén 2008 májusa óta. A projekteket az Európai Bizottság (EB) támogatja, ezek közül két, Baghlan tartományban (ahol a magyar PRT is dolgozik) végzett projekt a magyar Önkormányzati Minisztérium támogatásával valósul meg. A programok összértéke meghaladja a kétmillió eurót. (Az IOM az EB és a Segélyszervezet közti adminisztratív koordinációt végzi.) A Segélyszervezet az óta modellé vált programjai - eltérően az eddig gyakorlattól - a kerületi és nem (csak) a tartományi szintre koncentrálnak, így sokkal több köztisztviselőt érnek el. Krdzalic elmondta: ezek a tisztségviselők (köztük alig akad nő) próbálják felgöngyölíteni a földvitákat, megoldást találni arra, hogy a legtöbb embernek nincs születési anyagkönyvi kivonata, illetve arra hogy a földeket senki sem regisztrálta. Az afgán köztisztviselői reform alapján kialakuló képzéseken már tanult afgán közszolgák tanítanak társaiknak számítástechnikát, angolt és adminisztrációs technikákat. A Segélyszervezet épületeket, eszközöket is biztosít.

A köztisztviselők havonta maximum 60-70 dollárt keresnek. - A magasabb fizetés lenne a korrupció legjobb ellenszere, de persze nem lehet magas fizetést adni a képzetlen munkaerőnek, így ismét visszatérünk az oktatás kérdéséhez - mondja Krdzalic. A képzéseken több száz ember vett részt, azonban a program hatékonysága egyelőre nehezen mérhető. A köztisztviselői kar egyik nagy tesztje az augusztusi elnökválasztás lesz. Bár a szakember szerint a közszolgák felkészültek, sokan attól tartanak, nagyon alacsony lesz a részvétel. Ez viszont az egész rendszer legitimitását alááshatja.