Az elemzés valóban leszögezi, hogy a jogszabály célja legitim, s a dokumentum nem ellentétes Szlovákia nemzetközi kötelezettségeivel. Ugyanakkor felkéri a szlovák illetékeseket, hogy az egyes cikkelyeket elsősorban a végrehajtó rendelkezések révén tegyék egyértelművé, s legyenek a lehető legelővigyázatosabbak a pénzbírságok kiszabása során, mert ezek a szankciók feszültségekhez vezethetnek, amelyeket el kellene kerülni. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet arra is, hogy ha egy állam nyelvtörvényt fogad el vagy szigorít, akkor ezt mindig ellensúlyozni kell a hivatali kisebbségi nyelvhasználat lehetőségeinek bővítésével. Ezért javasolják Szlovákiának a kisebbségi törvény mielőbbi elfogadását is, amelyre az illetékes európai szervek eddig már kétszer felkérték Pozsonyt.

Lapunk érdeklődésére Peter Stano, a szlovák külügyminisztérium szóvivője úgy vélekedett, hogy Miroslav Lajcák kedden semmiben sem csúsztatott. Megerősítette azokat az értesüléseket is, amelyek szerint szeptemberben Pozsonyba várják Knut Vollabaeket. Elmondta, hogy a módosított jogszabály az ország belső törvénye, amelyről Szlovákia nem óhajt hivatalos háromoldalú tárgyalásokat, legfeljebb nem hivatalos egyeztetésekre hajlandó. - Kifogásait a magyar fél a két ország kisebbségügyi vegyes bizottságának ülésén terjesztheti elő. A legutóbbi, múlt pénteken lezajlott budapesti találkozóra azonban partnereink felkészületlenül érkeztek - tette hozzá a szóvivő.

Erre reagálva Gémesi Ferenc, a MeH kisebbségi ügyekben illetékes szakállamtitkára lapunknak cáfolta a szóvivő állítását és a diplomáciában szokatlan értelmezésnek mondta Stano interpretációját egy olyan ülésről, amelyen maga a szóvivő nem is vett részt. Az államtitkár hangsúlyozta, nem ez a módja a viták rendezésének és utalt rá, hogy a kisebbségi bizottság szóban forgó tanácskozásán a magyar szakértők részletesen kifejtették a magyar kormány által kifogásolt elemeket a szlovák nyelvtörvényben - amelyek egyébként meg sem lephették Pozsonyt, mivel ezeket már korábban is többször tudomására hoztuk.

Értesülésünk szerint a Külügyminisztériumban megrökönyödést keltett, hogy Pozsony közzétette Knut Vollebaek levelét, amelyet természetesen Budapest is megkapott. Ezt azért tartja a magyar diplomácia inkorrekt eljárásnak, mert az EBESZ kisebbségi főbiztosa kifejezetten kérte a feleket, hogy állásfoglalását kezeljék bizalmasan, mivel a szervezet közvetítőnek tekinti magát az ügyben. Ez az incidens újabb állomása annak a "kavarásnak", amelyet a szlovák diplomácia folytat a nyelvtörvény körül - értékelték forrásaink. Mint emlékezetes, a külügy az elmúlt hetekben nemcsak kétoldalú alapon tett nagy erőfeszítéseket a nyelvtörvény ügyében, hanem nemzetközi fórumoknál is eljárt a figyelem felkeltése, a vitatott cikkelyek megvizsgálása céljából. Ennek keretében fordult a magyar diplomácia az EBESZ kisebbségi főbiztosához, aki háromoldalú konzultációkra tett javaslatot Pozsonynak és Budapestnek. Ezt Pozsony nem fogadta el és Vollebaek indítványával ellentétben Lajcák külön tárgyalt a főbiztossal, majd hazatérve torzítottan hozta nyilvánosságra a találkozó tartalmát. Ehhez járult a bizalmasnak szánt Vollebaek-levél nyilvánosságra hozatala.

Tudomásunk szerint magyar részről összességében elégedetten fogadták az EBESZ-állásfoglalást, mivel a levél pontosan azokat a cikkelyeket tartja aggályosnak, amelyeket a szlovákiai magyarok is a leginkább bírálnak. Szakértők fontosnak tartják, hogy Vollebaek kiemelte az államnyelv és a kisebbségi nyelvek közötti egyensúlyt és nehezményezte, amiért a pozsonyi parlament ígérete ellenére sem várta meg a törvény elfogadásával az EBESZ előzetes állásfoglalását. A levél részletesen bírálja a kilátásba helyezett szankciókat, és negatív fejleménynek ítéli a pénzbüntetés intézményének bevezetését. Ugyanígy aggályosnak tartja a főbiztos, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra, valamint azt is, hogy a törvényi megfogalmazások homályosak, vagyis visszaélésekre adnak lehetőséget. Magyar részről megnyug-tatónak tartják, hogy az EBESZ a levél tanúsága szerint figyelemmel kívánja kísérni a szlovák törvény alkalmazását, abból a célból, hogy ne sérüljenek a kisebbségi jogok.

Mátrai Zsuzsanna külügyi szóvivő lapunknak elmondta: a Vollebaek-levéllel reményeink szerint elindult egy folyamat, és örülünk annak, hogy az inkriminált szlovák jogszabály ügyében konzultációk lesznek. Magyar részről ezeket háromoldalúnak képzelik el. Ezekre a Külügyminisztérium bármikor készen áll - hangoztatta a szóvivő. Emlékeztetett rá, hogy az EBESZ főbiztosa szeptember közepén érkezik Budapestre, hogy tárgyaljon a nyelvtörvényről és a tervek szerint akkor találkozik Balázs Péter külügyminiszterrel is.

Mint Valki László nemzetközi jogász lapunknak elmondta, Európában ma valójában nincs olyan nemzetközi intézmény, ahol formális jogi procedúra keretében lehetne vizsgálni a szlovák nyelvtörvényhez hasonló, nemzeti kisebbségeket érintő ügyeket. Adott esetben a nemzeti kisebbségek ilyen jellegű panaszait illetően fórum lehet az Európai Parlement, az Európa Tanács és az EBESZ. A professzor szerint valamennyi inkább politikai, nem pedig jogi fórumnak tekinthető. Viszont például Wollebaek diplomáciai aktivitását semmi nem korlátozza, vagyis a főbiztost semmi sem akadályozza, hogy írásban értekezzen bármelyik érintett kormánnyal, vagy kapcsolatba lépjen kormányfőkkel, miniszterekkel az általa vizsgált ügyekben. Valki László az említett testületek közül kiemelte még az Európa Tanácsot, ahol az európai kisebbségi nyelvek chartájának végrehajtását ellenőrző testület folyamatosan vizsgálja az egyes részt vevő államok kisebbségi nyelvhasználati helyzetét. Mivel jelentés készítésére Szlovákia esetében a közelmúltban került sor, következésképpen a nyelvtörvény módosításával kapcsolatos hivatalos véleményformálás a legközelebbi jövőben nem várható a testülettől.

Az MSZP-frakció külügyi munkacsoportja elképzelhetőnek tartaná a "külhoni magyar státus" törvénybe iktatását - mondta Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának szocialista alelnöke az MTI érdeklődésére. Úgy fogalmazott: az MSZP továbbra is nyitott ügyként kezeli a határon túli magyarság nemzethez tartozásának szimbolikus kifejezését, ennek különtörvénybe iktatását. A politikus megjegyezte, örülne, ha minél hamarabb az Országgyűlés elé kerülne a törvényjavaslat.