Az amerikai egészségügy jelenleg a GDP egyhatodát emészti fel. Csak a recesszió kezdete óta több mint ötmillióan veszítették el állásukat, így egyre többen képtelenek fizetni a biztosítási prémiumokat és a kezelések önrészét. Eközben egy kormányjelentés a vártnál korábban, már 2017-re a nyugdíjasok egészségbiztosítási alapja, a Medicare fizetésképtelenségére számít (a program 45,2 millió főt érint). Különösen a "baby-boomerek", a második világháború utáni népességrobbanás idején született 80 millió fő két év múlva várható tömeges nyugdíjba vonulása aggasztja a szakembereket.

Az egészségügyi csomag költsége tíz év alatt elérheti az ezermilliárd dollárt is, miközben már így is az egekbe szökött a költségvetési hiány és az államadósság. Obama mindamellett a sajtókonferencián is vitába szállt azokkal az érvekkel, amelyek szerint ismét csak hatalmas kormányzati költekezésről van szó. A Fehér Ház ugyanis hatékonyabb, azaz végső soron olcsóbb ellátórendszert akar. Peter Orszag költségvetési igazgató a zavarokat érzékeltető példája szerint ugyanolyan, idős betegek New York-ban fél év alatt 31 napot voltak átlagosan a kórházban, míg Kaliforniában csak tizenkettőt. - Olyan reformot fogadunk el, amely csökkenti a kiadásokat, és szabad választást, valamint olyan biztosítást kínál, amelyre mindenki számíthat. Még az idén megtesszük ezt - fogalmazott az elnök, aki a profithajhász magánbiztosítókat is ostorozta. Obama gyakran idézte rákbeteg édesanyja példáját, aki halálos ágyán is a biztosítókkal volt kénytelen huzakodni. Egyes szövetségi államok működtetnek ugyan közpénzből is biztosítási rendszereket, de a recesszió nyomán maguk is anyagi gondokkal küszködnek, így Massachussetts például lemond a törvényes bevándorlók ellátásáról.