Bevezetésként a gyakorlatot vezető tábornokok aláírták a közös terroristaellenes hadművelet operatív tervét, majd ez után indultak meg a több ezer főből álló orosz és kínai csapatok, hogy elérjék a kitűzött célt, azaz a feltételezett terrorista csoportok felszámolását. Mint orosz források jelzik, ezúttal első ízben mindkét fél a gyakorlat minden szakaszában éles lőszert használ, és nem részletezett új eszközöket is bevetnek.

A gyakorlat egyik legelső mozzanataként orosz Mi-8-as helikopterek kommandósokat tesznek ki a műveleti területen, miközben katonai szállítógépekből deszantosok ugranak ejtőernyővel. Abban is rendhagyó a mostani gyakorlat, hogy a tegnapi orosz-kínai politikai, katonai konzultációk után a két vezérkari főnök megtekinti a gyakorlatot, majd utána Pekingbe utazik, ahol a legfelsőbb kínai katonai vezetőkkel, a KNK központi katonai tanácsa helyettes vezetőjével, a védelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel találkozik. Ahogy az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelezte, a két ország fegyveres erői - amelyet az orosz-kínai stratégiai együttműködés legfontosabb elemeinek minősít - közti további kapcsolaterősítésről lesz szó.

Mindkét országot közvetlenül érinti a gyakorlat alapcélja, az (iszlám alapú) terrorizmus elleni harc. Kína több millió ujgurjával néz farkasszemet, akik önállóságot akarnak. Az Afganisztánban, Pakisztánban elfogott, majd Guantánamóra került ujgurok némiképpen más bánásmódban részesülnek, mint a többiek. Őket (ha bebizonyosodott vétlenségük, vagy leülték büntetésüket) nem toloncolják vissza Kínába, hanem igyekeznek más országokban bevándorolt státuszt szerezni nekik.

Oroszország még szélesebb fronton néz szembe az iszlám alapú terrorizmus veszélyével. Több dél-kaukázusi-kaszpi térségbeli tagköztársaságban (például Csecsenföldön, Ingusétiában, Dagesztánban) szélsőséges csoportok működnek, akik magas rangú állami vezetőket gyilkolnak, és az ország többi része sincs védve tőlük. A másik szempont: Oroszország szövetségesei, szomszédai, a közép-ázsiai volt tagköztársaságok (elsősorban Üzbegisztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) stabilitása is veszélyben forog. Afganisztánból a terrorcsoportok egy része az amerikai terrorellenes hadműveletek elől ezekbe az államokba menekül, hogy újrarendeződjön és újabb tagokat toborozzon. Ezekben a szélsőséges csoportokban sok tádzsik, üzbég, kirgiz, csecsen és azeri harcol, olyan kis kaukázusi népek képviselői, akiket összeköt a közös hit, az iszlám. Ők a Fekete-tengertől Kínáig húzódó iszlamista szuperkánság megteremtését akarják kivívni fegyverrel, az ott lakó más hitűek elűzésével. Kína, Oroszország és a régió államainak érdeke, hogy ezeket a szélsőséges erőket megfékezzék. Peking (és Moszkva) aktívabb bekapcsolódása a közép-ázsiai terrorszervezetek elleni harcba, fordíthat az események menetén.