Amikor 2007 elején Románia és Bulgária csatlakozhatott az Európai Unióhoz, ígéretet tett rá, hogy határozottan fellép a korrupció - és Szófia esetében a szervezett bűnözés - ellen. A folyamatot évente értékelnie kell az Európai Bizottságnak. A testület a szerdai ülésen fogadta el az új jelentést, amely elismeri, hogy mindkét ország ért el haladást, de egyik sem eleget. A friss bizonyítvány valamivel jobb Románia esetében, amelynek 16 ajánlást kellene teljesítenie jövő nyárig. Bulgáriára 21 "feladat" vár.

A bizottság megállapította, hogy szakmai téren javult a helyzet, ám az igazságszolgáltatáson még nagy a politikai nyomás. Románia fontos reformlépéseket tett a büntető és a polgári törvénykönyv módosítására, létrehozta a szükséges korrupcióellenes intézményeket, de a folyamat nagyon széttöredezett, túlságosan átpolitizált, és egyelőre nem garantálja a korrupció elleni hatékony fellépést. A bizottság az ajánlások között megemlítette, hogy például a magas szintű visszaélések - képviselők, kormánytagok - esetében egységesen kellene eljárni, politikai befolyástól mentesen. Minél hamarabb át kellene ültetni a gyakorlatba az előterjesztett törvényi változtatásokat, ideértve az érdekütközésekről szólókat, de nem több, hanem hatékonyabb intézkedésre lenne szükség.

Bulgáriának teljesen át kellene írnia a büntető törvénykönyvet. Határozottabban kellene élnie a vagyonok befagyasztásának eszközével. Szükség lenne az igazságszolgáltatás stratégiai átértékelésére, szerkezeti reformjára is, a nyomozati szervek együttműködését állandóvá kellene tenni. A teendők a nemrégiben korrupcióellenes programjával választást nyert konzervatív Bojko Boriszov kormányára várnak. A megbukott szocialista vezetés a tavalyi igen kritikus hangvételű uniós jelentés nyomán élénkebb párbeszédet kezdett Brüsszellel, de így is elveszített több mint 200 millió euró uniós támogatást a kiterjedt korrupció miatt. Ez példa nélküli az EU történetében, és még a bővítéspárti európai politikusokat is elgondolkodtatta a csatlakozások feltételeiről és menetrendjéről. A bolgár kormány tavaly novemberben befolyásos európai személyiségeket kért fel ajánlások kidolgozására. Azonban a volt francia kormányfő, Dominique de Villepin vezette csapat is csak arra a következtetésre juthatott, hogy Bulgáriának sokkal elszántabban kellene magáévá tennie az európai értékeket és intézményi berendezkedést. Ha nem így lesz, s ha az EU sem nyújt kellő szakmai támogatást az átalakítás végigviteléhez, akkor a felkért szakértők, politikusok szerint Bulgária újra orosz befolyás alá kerülhet, amit persze mindenképpen el kellene kerülni.