A telepek kérdésén méri össze erejét Washington és Jeruzsálem

2009-07-23

Ez egy legenda - válaszolta újságíróknak, köztünk lapunk tudósítójának nemrég Jeruzsálemben Benny Begin izraeli tárca nélküli miniszter arra a kérdésre, hogy a zsidó telepek akadályozzák-e a békefolyamatot. Mint kifejtette, 1967 előtt nem voltak zsidó telepek Ciszjordániában, a palesztinok mégis izraeliekre támadtak. Másrészt Gázára hivatkozott: hiába vonult ki onnan Izrael 2005-ben, az övezet a szélsőséges Hamasz kezére került, amely folyamatosan rakétákkal lőtte Izrael déli részét. Begint és a kormányzó Likud többi politikusát sem hatja meg az az érv, hogy a gázai kivonulást az izraeli vezetés nem koordinálta a palesztin hatósággal: így kívülről nem úgy nézett ki, mintha a mérsékelt palesztin erők és Izrael jutottak volna valamilyen megoldásra (azaz van értelme a tárgyalásoknak), hanem a palesztinok számára hihetőnek tűnt az a Hamasz-propaganda, mely szerint erőszakkal sikerült kiűzni a zsidókat. (Másik izraeli érv, hogy miért ne élhetnének zsidók egy palesztin államban, ha élhetnek arabok Izrael államban?)

Mindenesetre Begin érvelése jól összefoglalja a jelenlegi izraeli vezetés politikáját, és érzékelteti azt, miért olyan fontos, hogy Barack Obama amerikai elnök ezen az oly érzékeny ponton kezdett el nyomást gyakorolni az izraeli vezetésre. Igaz, ez egy hosszú menet lesz. - Arra kérjük a barátainkat, ne igyekezzenek ott nyomást gyakorolni ránk, ahol Izrael nem engedhet - üzente félreérthetetlenül Begin.

Az izraeli társadalom megosztottnak tűnik a kérdésben. A Konrad Adenauer Alapítvány nemrég készített felmérése szerint a lakosság 42 százaléka támogatja a telepek bővítését, 41 százalék azonban csak akkor, ha ez nem jelent konfrontációt az Egyesült Államokkal. A lakosság 17 százaléka azonban ez esetben is támogatja a telepek bővítését. 57 százalék viszont támogatja az Izrael által (is) törvénytelennek ítélt telepek felszámolását, amire a Haarec jelentése szerint van esély. A napilap szerint az izraeli kormány egy nap alatt akar felszámolni 23 illegális telepet - az izraeli hadsereg tagadta a terveket.

Az izraeli vezetés a telepek ügyében arra is hivatkozik, hogy a Bush-adminisztrációval már volt egy megállapodásuk, miszerint a jelenlegi "építkezési vonalakon belül" folytatódhat a telepek bővítése. Hillary Clinton külügyminiszter szerint nem volt, és nincs is ilyen megállapodás. Ezen lehet vitatkozni, de a kérdés alapvetően politikai - erőpróba Washington és Jeruzsálem között. Az izraeli kabinetet jórészt a telepek és a telepesek támogatása tartja egybe. Utóbbiak közül sokaknak Izrael földje fontosabb, mint Izrael állama. De feltehetően ők is tudják, hogy a végjátékban a telepek nagyrészétől meg kell válni. A végjáték az elmúlt évtizedben persze alapjaiban kérdőjeleződött meg.

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.