Mindeközben a két "monológ" egyre indulatosabb, elsősorban Pozsonyban. Marek Madaric, a módosított jogszabályt beterjesztő szlovák kulturális miniszter szerint a változással, főleg a száz eurótól ötezerig terjedő pénzbírság bevezetésével csupán érvényt akarnak szerezni az eddig halott jogszabálynak, egyúttal pedig megteremtik a lehetőségét annak, hogy a vegyes lakosságú régiókban a szlovák ajkú polgárok minden információhoz államnyelven juthassanak hozzá.

Ugyanígy vélekedett Marek Trubac, a pozsonyi államfő szóvivője is, aki szerint a dél-szlovákiai településeken kisebbségben élő szlovákok gyakran fordulnak azzal a panasszal az elnöki irodához, hogy a helyi hivatalokban és más helyeken csak magyarul beszélnek. Hájos Zoltán, Dunaszerdahely polgármestere több kollégájához hasonlóan határozottan cáfolta ezt az állítást: Városunkban és minden dél-szlovákiai településen a hivatali információk kétnyelvűek, az alkalmazottak pedig olyan nyelven válaszolnak, amilyenen megszólítják őket.

Marek Madaric - a többi szlovák politikushoz hasonlóan - szinte már naponta ismételgeti: hazudnak azok a magyar politikusok, akik azt állítják, hogy az elfogadott jogszabály korlátozza a kisebbségiek hivatali anyanyelv-használati jogát. - A valóság az, hogy számos kivétel és rendelkezés ezt továbbra is lehetővé teszi, mi több: a módosított jogi norma még nagyobb teret nyújt ehhez - szajkózza a miniszter.

Peter Morvay, ismert szlovák publicista merőben más véleményen van: "Hiába bizonygatják a szlovák politikusok, hogy a módosított törvény nem befolyásolja a kisebbségiek hivatali anyanyelv-használati jogát. A valóság az, hogy bizony korlátozza, főleg a magyar kisebbség eddigi jogait, s bizonyos körökben lelkesen fogadott lehetőséget teremt a legkülönbözőbb zaklatásokra és visszaélésekre".

Hasonló álláspontra jutottak a Magyar Koalíció Pártjának szakértői is: "A nyelvtörvény általános jelleggel kiemeli a polgárok egy csoportjának nyelvét és a többi fölé helyezi. Az őshonos kisebbségek nyelvét kimondottan másodlagosnak deklarálja, és a kisebbséghez tartozó személyek számára is több területen nemcsak a szlovák nyelv kötelező, hanem kötelezően elsődleges használatát is előírja" - állapítja meg az elemzés, majd tételesen felsorolja, hogy egyes rendelkezések milyen területeken korlátozzák a kisebbségek jogait. Ezek közé tartoznak aránytalan és indokolatlan pénzbírságok, továbbá az a szigorítás is, amely szerint kora ősztől kisebbségi oktatási intézményekben a teljes belső dokumentáció vezetése szlovák nyelven is kötelező lesz.

Ezentúl a nemzetiségi kulturális rendezvényeket is először szlovákul kell konferálni. Ugyancsak először szlovákul lesz kötelező feltüntetni az emlékművek szövegeit, amelyek alatt más nyelvű, de kizárólag a fentivel azonos felirat is engedélyezett. Mindehhez előzetesen be kell szerezni a kulturális minisztérium illetékeseinek beleegyezését. Az egészségügyi intézetekben a személyzet egymás között és a betegekkel csak ott beszélhet a kisebbségiek nyelvén, ahol az utóbbiak lélekszáma eléri legalább a húsz százalékot. Pedig alapvető szakmai és erkölcsi szabály, hogy az orvosnak mindig azt a nyelvet kellene használnia, amelyen a beteggel legjobban lehet értekezni - mutat rá a Magyar Koalíció Pártjának elemzése.

Bauer Edit (MKP), júniusban újraválasztott európai parlamenti képviselő hetekkel ezelőtt beadványban fordult Európai Bizottsághoz a szlovákiai nyelvtörvénytervezettel kapcsolatban, és írásban kér választ arra a kérdésre, vajon mit szándékozik tenni az Európai Bizottság annak érdekében, hogy az Európai Unió egyik tagállamában megőrizzék a kulturális és nyelvi sokszínűséget. Választ még nem kapott. Egyelőre nem hozták nyilvánosságra az EBESZ álláspontját sem.

Ennek ellenére kedden kora este, a Hágából hazatérő Miroslav Lajcák diadalittasan világgá kürtölte: - Legitim célt követ a módosított szlovák államnyelvtörvény Knut Vollebeaknek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi ügyekért felelős főmegbizottjának véleménye szerint is, ezért a jogi normán egyetlen betűt sem kell változtatnunk. Megbízható értesüléseink szerint azonban a mintegy kilencoldalnyi jelentés nem ilyen egyértelmű. Különösen a végrehajtó rendelkezésekben a szlovák és kisebbségiek hivatali nyelvhasználata közti egyensúly megteremtésére hívja fel a figyelmet.

A szlovák-magyar nyelvtörvényvitát az EBESZ, esetleg az Európa Tanács legfeljebb csitíthatja, még jobb esetben a szenvedélyes monológokat a párbeszéd irányába terelheti. Mégis, alighanem azoknak lesz igazuk, akik szerint majd a törvény alkalmazása dönti el: a szlovák érvek vagy a magyar aggodalmak helytállóbbak-e.

Személyes találkozót kezdeményezett az MTA elnökének írt levelében Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője a négypárti egyeztetésen javasolt magyar-szlovák "nyelvbékítő" vitafórum ügyében. Pálinkás József válasza szerint a Magyar Tudományos Akadémiának, amelyet éppen a magyar nyelv ápolására, fejlesztésére, művelésére hoztak létre, hivatali kötelessége szerepet vállalni a konferencia szervezésében és lebonyolításában. (MTI)