Kaszab elmondta: a kiképzés után 45 napot töltött társaival Karacsiban. Az utasítás úgy szólt, hogy a lakásból kilépniük is tilos, és mindenben követniük kell LeT-kapcsolataik parancsait. Vallomásában azt mondta, hogy a terrorakció kitervelője Zakiur Rehman Lakhvi, a LeT parancsnoka volt. Kaszabnak és társának, Abu Iszmailnak az volt a feladata, hogy válogatás nélkül nyissanak tüzet a járókelőkre a vasútállomáson, ejtsenek túszokat és lőjenek azokra a rendőrökre, akik megpróbálnak a civilek segítségére sietni.

Kaszab azt mondta, azért döntött a vallomás mellett, mert megtudta: Pakisztán elismerte, hogy saját állampolgárainak köze volt a terrortámadáshoz, és azt is, hogy Kaszab maga is pakisztáni. Egyes jelentések szerint egy börtönőrtől tudta ezt meg, a The Times of India értesülései szerint az is lehetséges, hogy egy indiai miniszter járt nála a börtönben, és állította azt, hogy Pakisztán megtagadta őt és családját.

A vallomás csupán néhány nappal az után hangzott el, hogy Manmohan Szingh indiai és Juszuf Raza Gilani pakisztáni miniszterelnök tárgyalásokat folytattak Egyiptomban. Kifejtették, hogy az előre vezető út a párbeszéd, Gilani pedig megígérte, hogy kézre kerítik a támadások mögött álló terroristákat. A találkozó részeként Pakisztán átadott egy dossziét, amelyben - a támadások óta először - elismeri, hogy Kaszabon kívül még két másik támadó pakisztáni volt. A tárgyalások után Szingh leszögezte: ez nem jelenti a béketárgyalások újraindítását. Az ötéves folyamatot India szakította meg a mumbai támadások után. A két ország 1947, a Nagy-Britanniától elnyert függetlenség óta három háborút vívott egymással, ebből kétszer Kasmír miatt. India csak akkor hajlandó felújítani a tárgyalásokat, ha Pakisztán leszámol a LeT-tel, a támadások mögött álló szervezettel.