Törökország: koncepciós Ergenekon-per?

Újabb vádlottcsoport került a héten a különleges bíróság elé az Isztambulhoz közeli Silivriben. A börtön területén tartott tárgyalás "sztárvádlottja" két négycsillagos tábornok. A mostani csoportban 56 személy van, köztük országosan ismert üzletemberek, újságírók, egyetemi rektorok, kutatók, katonák. Az 1900 oldalas aktatömeg szerint a vádlottak egy titkos terroristaszervezet tagjai, akik meg akarták dönteni Recep Tayyip Erdogan kormányát. A mérsékelt iszlámot hirdető AK (Fejlődés és Igazság) párt eltávolítása érdekében - áll a vádiratban - gyilkosságokat terveztek, hogy ezzel provokálják ki a hadsereg beavatkozását, illetve a hatalomátvételt.

A nyomozás két éve kezdődött, amikor egy isztambuli házban jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert, robbanóanyagot találtak. Azóta tart az állítólagos titkos szervezet, az Ergenekon (a török őshaza) felgöngyölítése. A közvélemény egy részének meggyőződése, hogy országukban létezik az ún. "párhuzamos állam" a katonai, polgári, üzleti elit és bűnözői körök összefonódása.

A Népszabadságnak nyilatkozó helyi források arra utalnak, hogy a modernizálódó török társadalomban két fő erő alakult ki. Az egyik az ún. régi köztársasági, világi elit, amely ragaszkodik az államot a XX. század első harmadában újjáalapító, nyugatosító Kemal Atatürk eszméihez és elveihez. A világi köztársasággal szerintük ellentétes az AK által képviselt világnézet, amely visszavinné az országot a Közel-Keletre, az iszlám világba. Általános a nézet, hogy a Törökország nyugati részeiről származó régi világi elit és a feltörekvő anatóliai vallásos, új középosztály került konfliktusba.

A vádirat szerint a csoport részese volt egy bíró és egy lapszerkesztőség elleni merényletnek, s őket tartják felelősnek a Hrant Dink örmény-török újság kiadójának a meggyilkolásáért is. A török sajtó továbbra is tele van összeesküvés-elméletekkel, amelyek szerint a világiak, illetve az iszlamisták terveztek merényleteket egymás ellen. A megkérdezett szakértők emlékeztetnek arra: a szekuláris erők képesek voltak két éve több millió embert kivinni az utcára azért, hogy tiltakozzanak a diáklányok fejkendőviselésének engedélyezése ellen.

A Népszabadság megkérdezte Nur Batur neves ankarai publicistát az ügyről. Azt mondta, nem bizonyított, miszerint egyfajta koncepciós perről lenne szó. De utalt arra, hogy az összehozott bizonyítékok nagyon gyenge lábakon állnak, telefonlehallgatások összefüggéstelen felvételeit kezeli bizonyítékként az ügyészség. Hangsúlyozta, hogy Törökország európai integrációja érdekében mindenképpen el kell kerülni a katonai hatalomátvételt.

A kormányzat céljait jelzi, hogy a parlament AK-párti többsége olyan törvényt fogadott el, amely megengedi, hogy katonák felett polgári bíróság ítélkezzék. Az igazságszolgáltatás bizonytalan helyzetét jelzi, hogy tegnap több ezer kormánypárti az ellen tüntetett, hogy a per jelenlegi ügyészeit leváltsák.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.