A két államfő ezúttal sem találkozott személyesen a Costa Rica fővárosában tartott tárgyaláson. A közvetítésre vállalkozó Arias további három napot kért az alkudozásra, figyelmeztetve mindkét tábort, hogy Hondurasban nemcsak a hadseregnek, hanem sok civilnek is van fegyvere. Insulza pedig "diktatúrának" minősítette az új hondurasi vezetést, amelynek a célja az időhúzás. - Őrült helyzet, amelyért esetleg Honduras lakossága fizet majd drágán - mondta Insulza, aki újra összehívta az AÁSZ rendkívüli ülését, amely egy ízben Washington egyetértésével már felszólította a hondurasi vezetést az államcsíny előtti állapot helyreállítására.

Micheletti megismételte, hogy álláspontjukat nem változtathatja meg a külvilág beavatkozása: Zelayát letartóztatják és bíróság elé állítják, ha haza mer térni. Reagálva az Európai Unió döntésére, hogy felfüggesztette a 65 millió dollárnyi fejlesztési támogatás folyósítását, a közép-amerikai ország de facto vezetője hangsúlyozta: "megmutatjuk a világnak, hogy pénz és olaj nélkül is egységesen kitartunk". Közben a tegucigalpai törvényhozás épülete előtt hétfőn is Zelaya-pártiak ezrei néztek farkasszemet a rohamosztagosokkal. Az éjszakai kijárási tilalom továbbra is érvényben van.

Manuel Zelaya az El Mundo című spanyol napilapnak úgy nyilatkozott: "ez az egész válság egy pillanat alatt megszűnik, ha az Egyesült Államok egyértelmű lépéseket tesz azokkal szemben, akik az államcsíny hátterében állnak". Egyébként közölte, hogy kitart visszatérési szándéka mellett, csak bevárja a közvetítő Arias által kért további három napot. Hívei Hondurasban már el is kezdték szervezni a mozgósítást fogadására.

Washingtoni közlés szerint Hillary Clinton külügyminiszter telefonon Újdelhiből "kemény hangnemben" figyelmeztette Michelettit, hogy a 16 millió dolláros katonai segély felfüggesztése után egyéb szankciókkal is számolniuk kell, ha nem jár eredménnyel a Costa Rica-i elnök közvetítése. Az AP szerint Micheletti viszont arra kérte Clintont, hogy menessze egyik bizalmasát Tegucigalpába, aki meggyőződhetne a valós helyzetről.

Az Egyesült Államok előrehaladott tárgyalásokban van Kolumbiával katonai jelenlétének, így támaszpontjának megnöveléséről. Jelenleg 800 fős amerikai katonai kontingens tartózkodhat Kolumbiában. Alvaro Uribe elnök hétfőn visszautasította néhány baloldali latin-amerikai vezető bírálatát, s azt hangoztatta, hogy az együttműködés célja a kábítószer-csempészet elleni harc erősítése. Ecuador nem hosszabbította meg a mantai támaszpont szerződését, így az amerikaiaknak szeptemberig onnan távozniuk kell. (Reuters)