- Meg fogjuk beszélni a kormányban és a szállításügyi tárcával, hogy kiemelt fontosságú nemzeti projektként a csatornára európai alapokat és hazai költségvetési forrásokat találjunk - mondta Boc. Úgy vélte, a csatorna tervét nem kellene elfelejteni pusztán azért, mert az 1989 előtti időkből származik. Reményét fejezte ki, hogy a projektet Romániának sikerül valóra váltani, hiszen annak számtalan gazdasági előnye lenne. Tavaly novemberben a Duna-Bukarest-csatorna - amelyen 1994 óta csak állagmegőrzési munkát végeztek -, a környezetvédelmi tárca gondnokságából a szállítási minisztérium kezelésébe került át.

A csatorna gondolata már 1929-ben felmerült, s akkor a parlament törvényt is elfogadott, amely Románia fővárosát dunai kikötővé kívánta változtatni. Konkrét terveket azonban csak Nicolae Ceausescu idején, 1982-ben dolgoztak ki. A diktátor minden áron meg akarta építeni a csatornát, az ugyanis - gazdasági előnyein túlmenően - remekül beleillett grandiózus álmai közé.

Az építkezés 1986 vette kezdetét, miután a Duna-Fekete-tenger-csatorna munkálatai befejeződtek. 1990-ig a terv mintegy 70 százalékát sikerült valóra váltani, de az 1989 decemberi rendszerváltást követően Románia a projektről lemondott. A Duna-Bukarest-csatorna a Dambovita és az Arges folyó egy-egy szakaszát tenné hajózhatóvá, s ezzel gyakorlatilag két hajóutat teremtene a Duna és a román főváros között. A csatornát három kikötő szolgálná ki: az Argesen a December 1, a Dambovitán a Galina, illetve a Dunán Oltenita.