Érthető, hogy a választásokon győztes Néppárté a legtöbb poszt, összesen kilenc. A szocialisták hat, a liberálisok három, a zöldek kettő, a britek által alapított konzervatívok pedig egy elnöki tisztséget kapnak, akárcsak az északi baloldali zöldek. Összesen huszonkét bizottság alakul, valamint két időleges: a gazdasági válságkezelésre és a költségvetési reformra. Az olaszok és németek öt-öt, a franciák négy elnökséget kaparintottak meg, a britek hármat.

Minthogy az EP elnöke a lengyel néppárti Jerzy Buzek lesz, s a tizennégy alelnök közül Schmitt Pál és a cseh Libor Roucek szintén az új tagállamokat képviseli, így a közép-európai jelenlét is erősödik, jobban tükrözve az EU közösségét.

A 736 képviselő mindegyike egy bizottságban lehet fő-, egy másikban pedig póttag, ezért e testületek népesek, és minden bizottságnak négy alelnöke van. Itt is érvényesült a nagy tagországok súlya, de a magyar néppárti delegáció négy bizottsági alelnökséget kapott, míg a szocialista kettőt.

Hétfőn állnak fel véglegesen a bizottságok, aztán megkezdődik a nyári szünet, amely után szeptemberben a most kialakult intézményi bizonytalanság közepette kezdődik a munka, miközben a válságkezelés és az új Európai Bizottság (a végrehajtó testület) felállítása, vagy éppen Izland várható uniós csatlakozási kérelme aligha tűrne halasztást (Izland épp tegnap adta át csatlakozási kérelmét az Európai Uniónak). De amíg ki nem derül, hogy az írek októberben hogyan döntenek a liszszaboni szerződés sorsáról, addig nehéz lesz a bizonytalanságot eloszlatni. Ez jól érzékelhető volt az eheti parlamenti ülésszakon is, amelyen a posztosztogatáson túl érdemi vita is dúlt. A szocialisták többek közt azt is egyértelművé tették, hogy a szociális aggodalmaikat az újrázni kívánó Barroso bizottsági elnöknek sokkal jobban figyelembe kell vennie.