- Kész vagyok a megméretésre, ha a parlament is kész a meghallgatásomra - mondta szerdán José Manuel Barroso Strasbourgban, az új európai törvényhozás első plenáris ülésszakának második napján, amikor a tisztségviselők keddi választása után kezdett uniós mederbe terelődni a munka, azaz gyorsan előjöttek a megoldatlan kérdések. Ám az elnökségre esélyes néppárti portugál Barroso újraválasztását a szocialisták szerdán ismét megkérdőjelezték. Erre mondta Barroso, hogy ő ismertetné programját.

A délelőtti vitában, amikor az első félévi cseh és az elkövetkező hat hónapi svéd elnökség munkája került terítékre, több magyar képviselő is szóba hozta a szlovák nyelvtörvény ügyét. A fideszes-néppárti Kósa Ádám magyar jelnyelven elmondott beszédében kiemelte: a magyar és európai siketek képviselőjeként minden hátrányos helyzetet elszenvedő európai polgárért kíván dolgozni, s a hátrányos megkülönböztetés kiemelkedő példájaként beszélt a Szlovákiában elfogadott nyelvtörvényről. Ugyanebben a kérdésben Göncz Kinga és Tabajdi Csaba (MSZP) delegációvezető levélben fordult frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége tagjaihoz, hogy támogatásukat kérjék a szlovákiai nyelvtörvény megváltoztatásában. Bokros Lajos (MDF, Európai Konzervatívok) pedig a szlovák képviselőtársainak küldött levelet: "a kirekesztő törvény nemcsak a magyarságot, hanem az európai integráció szellemiségét is alapjaiban sérti". Az alelnökké választott Schmitt Pál (Fidesz, Európai Néppárt) szintén feladatának tartja, hogy e törvényre felhívja a figyelmet, de szerdai sajtótájékoztatóján elmondta azt is, hogy átadta Buzek elnöknek a 2006-os budapesti rendőri "túlkapásokról" készült kiadványt. Ezzel megelőzte Morvai Krisztinát (Jobbik, független), aki az Iránról szóló délutáni vitában azt mondta: az EU-n belüli demokráciára és emberi jogokra is figyelni kell, s felidézte, hogy szerinte mi történt 2006. október 23-án, amikor a rendőrség "békés tüntetőkre" támadt.

Uniós szempontból a nap fontos eseménye volt, hogy a bizottság javaslatot tett Szerbia, Montenegró és Macedónia polgárainak vízummentes utazására. Ez a vajdasági magyarok szempontjából is rendkívül fontos lépés még a tagországok kormányainak jóváhagyására vár. A parlamentnek jelenleg konzultációs joga van, de a magyar képviselők e könnyítésért eleve lobbiztak. Az EU elsősorban az uniópárti szerb vezetésnek kíván támaszt adni, de egyes tagállamok még ódzkodnak. A lényeg: Szerbia lakói - ám a koszovói és boszniai szerbek kivételével (ha csak nem kettős állampolgárságúak) - biometrikus útlevéllel vízummentesen léphetnének jövőre a schengeni övezetbe.

A jelenlegi szabályozás értelmében a nyugat-balkáni országok állampolgárai könnyített feltételekkel ugyan, de vízumot kötelesek igényelni. Ennek összegét, jórészt a magyar kormány nyomására sikerült 60 euróról 35 euróra csökkenteni. A bizottság egyelőre nem tartja felkészültnek Albániát, Bosznia-Hercegovinát és Koszovót a vízummentesség bevezetésére, de reményét fejezte ki, hogy a háromból az első kettő a szükséges feltételeknek a jövő év során meg tud felelni.

Sven Alkalaj bosznia-hercegovinai külügyminiszter szerint az EU vízummentességi döntésének megvalósulása esetén "bosnyák gettó" jön létre, és a lakosság többségét adó muzulmán bosnyákok másodosztályú állampolgárok lesznek a saját országukban. A boszniai horvátok többsége kettős állampolgárságuk révén már eddig is vízum nélkül utazhatott az EU-ba. (MTI)