A lap előző napi száma tudni vélte ugyanis, hogy az adómentességi döntés előtt mindössze egy héttel a magyar kormány levelet írt, amelyben biztosította volna New Yorkot: befizeti a fenti összeget és az esedékes idei adót is. Sőt, állítólag érvként a magyarországi gazdasági válságot is megemlítette. Washingtoni tudósítónk érdeklődésére Földvári Gábor, hazánk New York-i főkonzulhelyettese illetékességének hiányában, Bródi Gábor, az ottani magyar ENSZ-képviselet vezetője pedig arra hivatkozva hárította el a nyilatkozatot, hogy nincsen rá felhatalmazása. Így egyelőre nem tudni, milyen szerepe lehetett a levélben - ha volt ilyen - annak: egy éve szövetségi bíróság kötelezte Indiát és Mongóliát összesen 46,3 millió dolláros ingatlanhátralék megtérítésére.

Ian Kelly, az amerikai külügy szóvivője szerint Hillary Clinton miniszter döntését az indokolta, hogy máskülönben az USA adófizetőit érné több százmillió dolláros kár, hiszen az Egyesült Államok sem fizet külföldi diplomáciai ingatlanjai után. Bloomberg viszont azzal tromfol: városát ez 260 millió dollár adóbevételtől üti el. A polgármester ezenkívül hirtelen és (városa előtt legalábbis) titkolt pálfordulással vádolja a 136 éves gyakorlatot a legutóbbig még védelmező külügyet, illetve Clintont is, aki New York szenátoraként még más véleményen volt. Bloomberg annak a szószólója: mindenki fizessen ingatlanadót, és nem tisztességes csak azért felmenteni valakiket, mert külföldiek.

- Váratlanul ért minket az adó elengedése - mondta lapunk kérdésére Horváthné Fekszi Márta külügyi államtitkár, hozzátéve, hogy Clinton döntése egy olyan pillanatban született, amikor Magyarország számára már reménytelennek tűnt az előrelépés a 2004 óta húzódó vitában. Ebben a magyar fél mindvégig a viszonosság elvére hivatkozva kérte Washingtont az adó elengedésére, az Egyesült Államok ugyanis semelyik, a tulajdonában lévő magyarországi diplomáciai ingatlanért nem fizet. Az államtitkár asszony felvetésünkre egyúttal cáfolta azokat a New York Postban megjelent értesüléseket, amelyek szerint Magyarország ígéretet vagy írásbeli kötelezettséget vállalt volna a New York által követelt 32,5 millió dollárnyi adóhátralék kifizetésére. Ezen az összegen kívül a városvezetés még évi 200 ezer dollárra rúgó rendes adót vetett volna ki hazánkra, kiegészítve a pénzügyi válság miatt megállapított kamatos kamattal - mondta el az államtitkár. Tárcavezetőként Clintonnak az amerikai külügyi törvény értelmében joga van saját hatáskörben dönteni az adó elengedéséről. Rendelete egyébként név szerint egyetlen országot sem említ.