Ám kiderült, hogy a dán szabályozás tökéletesen ellentétes az EU-joganyaggal.

Megtagadták a menedékjogot négy afrikai férfitól Írországban - csakhogy időközben mind a négyen EU-állampolgárokkal házasodtak össze. A tartózkodási engedélyt mégsem kapták meg. Hiába emlegették ők is a személyek szabad áramlásának elvét, az ír hatóságok közölték: előfeltétel, hogy egy másik tagországban már törvényesen tartózkodjanak.

Az ügy egészen az Európai Bíróságig eljutott, ahol felülírták az ír legfelsőbb bíróság döntését: a négy férfinak igenis jár a tartózkodási engedély.

Megunta az uniós jogszabályok "őrangyala", az Európai Bizottság, hogy minden tagállam másként értelmezi a szabad mozgásról és tartózkodásról szóló irányelvet. Részletes iránymutatást tett közzé a napokban, és persze tudta, hogy elsősorban Dániától és Írországtól számíthat tiltakozásra. Jacques Barrot igazságügyi EU-biztos sietett közölni: valamennyi tagországnak jogában áll utánajárni, hogy az unión kívüli állampolgárokkal kötött házasságok nem a tartózkodás legalizálását szolgálják-e, de "egyéni és célzott ellenőrzésekre, nem pedig általános intézkedésekre van szükség".

Nem sokáig kellett várni a dühös reakciókra. Dániában a kormányzó Liberális Párt szóvivője abszurdnak minősítette a bizottsági iránymutatást, amelyet láthatóan "a valóságtól távol, Brüsszelben élő" emberek írtak. Morten Messerschmidt konzervatív dán EP-képviselő egyenesen azt javasolta a koppenhágai kormánynak, hogy hagyja figyelmen kívül a brüszszeli ajánlásokat.

A nyári szünet alatt lesz idő megemészteni az unió intelmeit. Ír és dán tisztségviselők máris bejelentették, hogy szeptemberben jelzik az Európai Bizottságnak: ők milyen tanulságokat vontak le a történetből.

Három témakörre összpontosítanak az iránymutatások:

1. Az EU-polgárok és családtagjaik tartózkodása egy másik tagállamban: ez a rész tisztázza a vízumok és a tartózkodási engedélyek kiadásának feltételeit a harmadik országbeli családtagoknak.

2. A szabad mozgás jogának korlátozása, a közrendre és a közbiztonságra hivatkozva.

3. Az intézkedések, amelyek a visszaéléseknek - például az érdekházasságoknak - kívánják elejét venni. (Bruxinfo)