Nem békül Honduras két elnöke

Továbbra is két elnöke van a közép-amerikai Hondurasnak: a június végén puccsal elmozdított Manuel Zelaya, akit a külvilág, így az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezete továbbra is elismer, illetve a tegucigalpai parlament által beiktatott utód, Roberto Micheletti.

Mindkét politikus a Liberális Pártban ténykedett, s amíg Zelaya államfő volt, Micheletti a törvényhozás élén állt.) Csütörtökön ugyan mindketten Costa Ricába érkeztek a Hillary Clinton amerikai külügyminiszter által kezdeményezett közvetítési kísérletre, ám egymással nem találkoztak, hanem külön-külön tárgyaltak Oscar Arias (korábbi közép-amerikai közvetítésért Nobel-békedíjas) elnökkel, majd este megbízottjaik kezdtek megbeszélést a válság lehetséges megoldásáról.

Zelayaék ragaszkodnak ahhoz, hogy elnökként visszatérhessen Hondurasba, Michelettiék viszont elmozdítása jogszerűségét bizonygatták, mondván a parlament és a legfelső bíróság döntésének szerzett érvényt csupán a katonaság, szó sem volt puccsról. Hiba legfeljebb csak az volt, hogy a jogrendszernek ellenszegülő elnököt nem börtönbe, hanem repülőgépen az ország határain túlra vitték a katonák - mondta Micheletti szóvivője. Elhangzott az is, hogy a november végén esedékes választásokat "átlátható" módon tartják majd meg. Az újonnan beiktatott ideiglenes elnök Tegucigalpában csütörtök éjjel megismételte: ha Zelaya visszatér Hondurasba, akkor bíróság elé kerül.

Az első kommentárok szerint a puccsista új vezetésnek a Costa Rica-i közvetítés csupán arra kellett, hogy végre nemzetközi fórumot kapjon. Jellemző, hogy az új kormány külügyminisztere Barack Obama elnöknek a puccsot kifogásoló kijelentésére azzal reagált, hogy "a kis négernek fogalma sincs Hondurasról". Igaz, utána bocsánatot kért, és Micheletti gyorsan le is cserélte.

Washingtonnak - még ha nem is rokonszenvezett volna a Hugo Chávez radikális irányvonalával szimpatizáló Zelayával - kínos a Latin-Amerika demokratikus fejlődését 16 éve megtörő első puccs, hiszen Obama elnök új viszonyt ígért a térségnek. A döntő többségében baloldali irányítású Latin-Amerikában úgy vélik, hogy a Hondurasban történtek mintául szolgálhatnak, hogy a régi jobboldali elitek megpróbáljanak visszatérni a hatalomba, a demokratikus szabályok ellenére.

Hondurasban a Zelaya-hívők folytatják tiltakozó megmozdulásaikat, amelyeknek újabb lendületet adott, hogy a katonák a napokban lelőttek egy 19 éves fiatalembert a repülőtéren, amikor Zelaya egy venezuelai repülőgéppel megpróbált viszszatérni Tegucigalpába. A középületeknél továbbra is erős a katonai készültség. Ezért a megoldás alighanem attól függ, hogy meddig marad fenn a nemzetközi nyomás a puccsal hatalomra jutott új vezetéssel szemben. A megfigyelők szerint ebben az esetben nyílik csak mód a válság kompromisszumos megoldására. A találgatások szerint szóba jöhet az elnökválasztások előre hozása: Zelaya elnöki mandátuma 2010 januárjáig szól, ezért írták ki már korábban novemberre a választásokat. Cserében Zelaya "politikai amnesztiát" kapna, a hondurasi főügyészség ugyanis 18 vádpontot (így hazaárulást) hozott össze ellene.

Adják vissza a hatalmat a hondurasi népnek! - követeli Zelaya egy híve a Costa Rica-i elnöki rezidencia előtt
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.