Szerbia küldöttsége azon sértődött meg, hogy külügyminiszterét, Vuk Jeremicset, a szervezők nem engedték felszólalni az immár negyedszer megrendezett Croatia Summit nyitóünnepségen. Utóbbi kormányfője, Borut Pahor annyit üzent Jadranka Kosornak, az alig néhány napja hivatalába lépett horvát miniszterelnök asszonynak, hogy inkább mielőbb jöjjön el hozzá kétoldalú tárgyalásra a határvitáikról. A horvát sajtó - amely igen gyorsan levette címlapról a nyíltan lobbiterepnek nevezett Croatia Summitot - is úgy ítélte meg pénteken, hogy Jadranka Kosor törekvései nem találtak nyitott kapukra. A horvát kormány új vezetője ugyanis azt üzente Európának, hogy elvárja a segítséget csatlakozási tárgyalásaik felgyorsításához.

Carl Bildt, az esemény fővédnöke, úgyis, mint az Európa élén mostantól elnöklő svédeket képviselő külügyminiszter viszont diplomatikusan az egész Nyugat-Balkán integrációjának fontosságáról beszélt, arra a kérdésre pedig, hogyan kaphatna Horvátország a válságkezeléshez támogatást, a klímaváltozás aktuális kérdéseinek fontosságát hangoztatta.

Bajnai Gordon magyar miniszterelnök, aki részt vett és fel is szólalt a tanácskozáson, pénteken telefoninterjút adott a Népszabadságnak, amelyben kiemelte: hazánknak, mint a térség egyik zászlóvivőjének, és kiemelt befektetőjének, elemi érdeke a balkáni országok biztonságát, és fejlődését lehetővé tevő NATO-, valamint uniós csatlakozások támogatása. Mint mondta: különösen igaz ez Horvátország esetében, amely szerinte stratégiai partnerünk, fő szövetségesünk, és a "többiek előtt söpri az utat".

- Nem kell szerepzavarba esnünk, és a Croatia Summitot a G8-ak tanácskozásával összehasonlítanunk - fogalmazott Bajnai Gordon. - Mi nem globális kérdésekről cseréltünk eszmét Dubrovnikban, viszont számos olyan témát érintettünk, ami nekünk is, és a szomszédainknak is létfontosságú. A magyar kormányfő példaként említette a válságkezelést, és az energetikai stabilizációt biztosító, horvát-magyar gázvezeték mielőbbi kiépítését.