A procedúrára azért volt szükség, mert az EU-bizottság elnökének megválasztásához az Európai Parlament képviselői több mint felének a támogató szavazata szükséges, és a tagországok a döntés előtt egyeztetni kívántak az EP-vel. Több frakció jelezte, hogy e nélkül nem szavazza meg Barroso új megbízatását, noha nem nevez meg más jelöltet sem. A négy legnagyobb képviselőcsoport közül csak a legnagyobb, Barroso politikai családja, a kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppárt biztosította feltétel nélküli támogatásáról a portugál politikust. A zöldek egyértelmű ellenzésüket jelezték, míg a szocialisták és a liberálisok feltételeket.

Továbbra is bizonytalan az új magyar EU-biztos személye. Számos tagországgal szemben Budapest lebegteti a biztos megnevezését, holott ezzel azt kockáztatja, hogy a legfontosabbnak tartott területeket elhalásszák az orra elől. Információink szerint Bajnai Gordon miniszterelnök október előtt nem kívánja megnevezni jelöltjét, de a helyezkedés már elkezdődött. Veres János volt pénzügyminiszter egy televíziós interjúban elismerte: ha felkérnék, elvállalná a posztot, s úgy gondolná, hogy ő a reálszférához kötődő területet kaphatná Brüsszelben. Szóba került a házelnöki posztról lemondott Szili Katalin neve is, de ő kijelentette, nem készül Brüsszelbe. Két SZDSZ-es politikus, Eörsi Mátyás és Szent-Iványi István is a lehetséges jelöltek között szerepel, kevés esélylyel. Balázs Péter külügyminiszter is visszatérhetne Brüsszelbe, de informátoraink nagyobb esélyt látnak arra, hogy a miniszterelnök Kovács László jelenlegi biztost jelöli újra.