- Ha az Irán nukleáris és ballisztikusrakéta-programjából fakadó veszélyt kiküszöböljük, úgy megszűnik az európai rakétavédelem mögötti hajtóerő is. Ez kölcsönösen az érdekünkben áll - mondta Barack Obama kedden, orosz diákok előtt elmondott beszédében, amelyet (eltérően hasonló külföldi felszólalásaitól) a nagy helyi tévécsatornák nem közvetítettek. Az elnök egyben új partnerségre szólította fel Moszkvát annak megakadályozására, hogy Irán és Észak-Korea atomhatalommá váljék. Obama külön, amerikai tévényilatkozatban egyúttal határozottan cáfolta, hogy Joe Biden alelnök minapi nyilatkozata, miszerint Izrael szuverén ország, amely szabadon meghatározhatja, hogyan védekezik az iráni veszéllyel szemben, a washingtoni politika változását, sőt valamiféle "zöld fényt" jelentene a zsidó államnak Irán megtámadására. Az amerikai elnök ismét világossá tette: egyelőre a diplomáciai erőfeszítések vannak napirenden Teherán vonatkozásában.

Puskin-idézettel tarkított, az orosz, sőt - a náci Németország legyőzését érintően - a szovjet múltat is méltató, mintegy félórás beszédében Obama azt mondta: Amerika "erős, békés és virágzó Oroszországot" akar látni, "a sorsunk összeköttetett, és annyi még a lehetőség, amely nem nyílt meg". Másfelől, Moszkva külpolitikájára utalva leszögezte, hogy "2009-ben egy nagyhatalom nem mutat azzal erőt, hogy uralkodik más országok felett vagy démonizálja őket.... Elmúltak a napok, amikor birodalmak sakkfigurákként kezelhettek szuverén államokat" - üzenve ezzel a Kremlnek, amely továbbra is érdekszférája részeként kezeli a Szovjetunió felbomlása után keletkezett kisebb országokat. - A hatalomra törekvés már nem nullaösszegű játszma, a fejlődést meg kell osztanunk. Ezért szorgalmaztam az "újraindítást" az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatában - fogalmazott Obama.

Nagy várakozás előzte meg az elnök első találkozóját Vlagyimir Putyin kormányfővel, akit széles körben ma is Oroszország erős emberének tartanak. (Obama egyszer maga is elvétette a megszólítást, és "elnökként" utalt az exállamfőre, mielőtt rögtön helyesbített volna.) A kétórásra nyúlt megbeszélést követően Obama "keménynek, eszesnek, agyafúrtnak" és "nagyon nem érzelgősködőnek" írta le Putyint, aki szerinte gyakorlatiasan közelít az orosz-amerikai kapcsolatokhoz. Egy fehér házi forrás szerint az elnök, aki a minap azt mondta, Putyin "fél lábbal a múltban áll", most meggyőződött róla, hogy a miniszterelnök a ma embere, aki a jövőbe tekint. Ezzel együtt Obama azt mondta: "Eltér a véleményünk az érdekszférákról. Ha valamely, Oroszországgal határos állam csatlakozni akar a NATO-hoz, úgy ez szíve joga." Putyin "tartalmasnak, informatívnak és együttműködőnek" nevezte a találkozót, amelyen "számos ponton egyetértettünk."

Az előző napi, Medvegyev- Obama-találkozót értékelő keddi orosz lapvisszhangok inkább kudarcként tálalják a Start-1 hadászatifegyver-korlátozási szerződés megújításáról született előzetes egyezséget, és az afganisztáni orosz tranzitútfelajánlást tartják jelentősnek. A Kommerszant egyenesen úgy véli: Medvegyev és Obama a megegyezés hiányát erősítette meg aláírásával.

Az amerikai visszhang ezzel csak részben egyezik. Daryl Kimball, a Fegyverzetkorlátozási Szövetség nonprofit szervezet ügyvezető igazgatója például a The Washington Post hasábjain úgy véli: "Alapvetően fontos egyezményről van szó, ugyanis fenntartja a világ két legnagyobb arzenáljának ellenőrző rendszerét".