- Egy éve, hogy letette hivatali esküjét. Számos szerbiai szakértő nem jósolt ennyi időt kormányának tavalyi megválasztásakor. Sikerként könyveli el az elmúlt egy évet?

- Nem hinném, hogy a puszta tényt, hogy az ember egy év után is kormányfő, sikerként lehet értékelni. A sikert eredményekben és nem napokban mérik. A munka értékelése során mindig arra a négy pontra fókuszálok, amelyek kormányom legfontosabb céljai: az európai integráció, a területi integritás megőrzése, az életszínvonal növelése és a szervezett bűnözés, korrupció letörése.

- Sikerült Szerbiát közelebb hozni az Európai Unióhoz?

- Az integráció területén szerintem mindent elértük, amit egy év alatt lehetett. Aláírtuk a stabilizációs és társulási egyezményt, és szinte minden tagország támogatását élvezzük, hogy ez a szerződés életbe is lépjen. Ezenkívül egyoldalúan is lépéseket teszünk, hogy a követelményeknek megfelelve hivatalosan is tagjelöltté válhassunk. Közben a régióban és a nemzetközi porondon sok barátot szereztünk, így lényegesen jobb a megítélésünk, mint a kormányalakítás előtt. Erre büszkék lehetünk.

- A vízummentesség, amely talán a legfontosabb a szerbiai polgárok számára, továbbra is várat magára.

- Az utolsó feltételeket teljesítjük, hogy Szerbia elérje ezt a célt. Hisszük, hogy hamarosan Macedóniával és Montenegróval együtt a személyi mozgást korlátozó szabályok eltörlésre kerülnek. Nem tudom megmondani, hogy ez bekövetkezik-e még ebben az évben. Biztos vagyok azonban abban, hogy jó irányban haladunk, és 2010 januárjáig minden akadályt el tudunk hárítani. Örülni fogok, ha február 1-jén életbe lép a vízummentesség, még jobban, ha már idén decemberben. A volt Jugoszlávia polgárai vízummentesen utazhattak a '80-as években, ezt az előjogot az újonnan született generáció nem élvezhette, most tapasztalhatják majd meg először, milyen szabadon utazni Európában.

- Az ön értékelése szerint az Európai Unió tagországai eleget tesznek Szerbia megsegítéséért?

- Mindig kaphatna az ember többet. De ha az egész képet nézem, akkor úgy látom: az unióban meglévő euroszkeptikus gondolkodás első sorban a gazdasági válságnak és a liszszaboni szerződés körüli vitának tudható be, és nem a Nyugat-Balkán iránti negatív véleménynek. Talán a válság miatt a hivatalos csatlakozás kicsit kitolódik, de a megfelelő irányba haladunk. A vízummentesség megszerzése után a szabadság minden területen érezhető lesz, hiszen már most tagjai vagyunk a tőke szabad áramlásának, és vámmentesen exportálhatunk-importálhatunk.

- Az integráció felé a legnagyobb akadály Hága. Mindent megtesz Szerbia, hogy elfogja a két utolsó szökésben lévő feltételezett háborús bűnöst?

- Kormányom ezen a területen már bizonyított. A hágai főügyészt megkérdezték, hogy megvan-e a politikai akarat Belgrádban Ratko Mladics letartóztatására, Serge Brammertz azt felelte: igen.

- Valóban nem tehetnének többet?

- Nem. Minden hatóság ezen dolgozik. Hiszem, hogy ezt hónapokon belül nem csak nyilatkozatokban, de hivatalosan is el fogják ismerni az európai vezetők.

- Nem érzi igazságtalannak, hogy miközben az európai integrációt késlelteti Mladics szökése, az egyik uniós tagország, Bulgária szabadon engedi a feltételezett háborús bűnök miatt körözött Agim Ceku volt koszovói kormányfőt?

- Ezt nem kívánom kommentálni. Mi tesszük a magunk dolgát.

- Koszovó kapcsán a másik hír, hogy az IMF és a Világbank felvette tagjai közé a függetlenségét egyoldalúan kikiáltó dél-szerbiai tartományt. Nem gondolja, hogy Belgrád vesztésre áll a területi integritásáért folytatott küzdelemben?

- Nem. A tagság ezekben a szervezetekben nem Koszovó elismerését jelenti. Meg vagyunk róla győződve, hogy a valóban elismeréssel járó ENSZ-tagság nem következik be. A világszervezet ösztönzésünkre utasította a hágai Nemzetközi Bíróságot, hogy mondjon hivatalos véleményt Koszovó egyoldalú elszakadásáról. Ezt követően szerintünk újra tárgyalóasztalhoz kell ülni, és lesz lehetőség a megegyezésre.

- Milyen károkat okozott a kétoldalú kapcsolatokban, hogy Magyarország elismerte Koszovót?

- Kezdetben ez valóban sokkal alacsonyabb színvonalra kényszerítette vissza kapcsolatainkat, mint az kívánatos lenne. Ez a helyzet azóta megváltozott. Értelmezésünk szerint a területi integritás minden ország számára egyaránt fontos, Magyarországnak is. Hogyan reagálnának önök, ha az országuk egy része kiáltaná ki függetlenségét? Ez nem Szerbia-specifikus kérdés, csak a mi esetünkben ez a probléma égető. Kormányunk úgy döntött, hogy csak békés és diplomáciai eszközökkel küzd céljáért. Ez a Balkán területén hatalmas jelentőséggel bír az elmúlt évtizedek háborúi után.

- Milyen eredményeket tud felmutatni a harmadik fontos cél, az életszínvonal javítása terén?

- Sajnos, válság idején senki sem tud fejlődést felmutatni ezen a területen. A világ minden táján kevesebbel kell beérniük az embereknek, és ez Szerbiára is igaz. Két eszközzel keressük a megoldást. Próbáljuk ösztönözni a gazdaságot, és közben lefaragni a kiadásainkat. Ezenkívül szolidaritási alapot hoztunk létre a leginkább elesettek megsegítésére. A stabilizációs programunk első eredményeit már láthatjuk.

- Szakértők szerint szükség van a szociális kiadások lefaragására is.

- A szakértők negatív jóslatokból élnek az egész világon. Az elmúlt évek legnagyobb költségmegtakarítását hajtottuk végre. Nem a kiadások miatt keletkezik a költségvetési hiány Szerbiában, hanem a bevételek visszaesése miatt. Az IMF-fel folytatott tárgyalásokon is egyetértés alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a kiadásokat tovább csökkenteni nem kell.

- Hiba volt a szocialista koalíciós partner által a kampányban beígért nyugdíjemelést végrehajtani?

- Nem volt hiba. A nyugdíjasok életszínvonalát is emelni kell.

- Nem tart attól, hogy tovább csökken az életszínvonal Szerbiában?

- Azt nem lehet vitatni, hogy jelenleg csökken. A lakosság egy része még tudja megtakarításait felélve tartani a megszokottat, de ez a lehetőség a válság elhúzódásával megszűnik. Szociális lázongástól azonban nem tartok. Az emberek nem az utcán keresik a pénzüket, hanem a munkahelyeiken, és ilyen szempontból optimizmusra ad okot, hogy márciusban az ipari visszaesés megállt.

- Hogyan értékeli Budapest és Belgrád kétoldalú kapcsolatait?

- A Koszovó körüli vitát követően kapcsolataink újra javulnak. Úgy gondolom, hogy jó szomszédok vagyunk. Sosem lehetünk természetesen elégedettek, mindig lehet tovább fejlődni. De ez alkalommal is el kell mondanom, hogy hálásak vagyunk Magyarországnak, hogy támogatja európai integrációnkat.

- A vajdasági magyarok azonban elégedetlenek. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség vezetője szerint az ön kormánya egyetlen ígéretét sem tartotta be, és továbbra is hátráltatják a tartományi autonómia életbelépését.

- Pásztor pártja a koalíció része. Elégedetlenek lehetnek néhány döntéssel, de a kormánnyal magával nagy általánosságban nem. Az autonómiát különben az alkotmány rendezi, és mi ezt betartjuk. Viták inkább az egész Szerbiát érintő decentralizáció kapcsán vannak. Gondolkodunk azon, hogy fontos hatóságokat és állami intézményeket Belgrádon kívülre költöztetünk. A koalíció minél több hatalmat akar átruházni a tartományi tanácsoknak.

- Hogyan reagálna Belgrád, ha a következő magyar kormány megadja a kettős állampolgárságot a vajdasági magyaroknak?

- Ezt még nem vitattuk meg, de elég nyitottan állunk hozzá a kérdéshez, mivel sok szerb él országunk határain kívül is. Montenegró kapcsán éppen most tárgyalunk ebben a kérdéskörben, és mint kiderült, az okoz problémát, hogy a törvényeink túl liberálisak ilyen téren.

- Ön viszonylag új a politikában, elismert közgazdászként lett kormányfő. Inkább szakértőnek vagy politikusnak tartja magát?

- Kezdetben egyáltalán nem tartottam magam politikusnak. De válság idején nem lehet csak a számokkal foglalkozni. Felelősségteljesnek kell lenni a társadalmi kérdésekben, és ez már egy politikus feladata.

"Az EU-csatlakozás a válság miatt kicsit kitolódhat"