Az oroszok - látván a Nabucco-terv egyik gyenge pontját, Törökország és a többiek viszályát - a napokban ajánlatot tettek Ankarának, szálljon be a Nabucco nem hivatalos vetélytársába, a Déli áramlatba. Az ajánlat részletei nem kerültek nyilvánosságra. Egyes források szerint az oroszok a Déli áramlat tenger alatti nyomvonalát délebbre, a török vizek közelébe vinnék, minél távolabbra az ukrán partoktól.

Jelentősen befolyásolhatja a sokismeretlenes Európa-Oroszország-Kaukázus-Közép-Ázsia energiaegyenletet Moszkva minapi másik lépése, a Gazprom megállapodása a SOCAR-ral, az azerbajdzsáni állami gázvállalattal egy nyitott végű gázszállítási keretszerződésről. Ez 2010-ben (egy évvel a 8-13 milliárd köbméteres kezdő kapacitású Nabucco indulása előtt) évi 0,5 milliárd köbméteres szállítással indítana, amelyet mindkét fél megállapodása alapján korlátlan mértékben növelhetnének. Függően a ma még nagyrészt ismeretlen (de legalább évi 10-16 milliárd köbméteresre tervezett) Sah Deniz-2 gázmező jövőbeni hozamától. A Nabuccót is erről a mezőről látnák el a dél-kaukázusi (Baku-Tbiliszi-Erzurum BTE) gázvezetéken át. További nehézség: a BTE évi 8,8 milliárd köbméteres kapacitását jelenleg teljes egészében leköti a Törökországnak szállított gázmennyiség. A Nabuccónak akkor akadhat hely, ha végrehajtják a tervezett, évi 20 milliárd köbméteres kapacitásbővítést (ami persze szinte kizárólag a Sah Deniz-2 mező hozamától függ).

Egy biztos: a törökök jól járnak a Nabucco-megállapodással. Megkapták, amiért évek óta vegzálták a nabuccósokat: a 15 százalékos részesedést a Nabucco gázából. Ez persze azt is jelenti, hogy a Törökországot elhagyó Nabucco-csőben - miután Ankara leszedi az őt megillető sápot - már csak 26,5 milliárd köbméter (éves szinten) marad, a tervezett 31 milliárddal szemben. Ez áramlik tovább, Bulgárián, Szerbián, Magyarországon át Ausztriáig, a végpontig. Nem ismerjük a részleteket, de vélhetően a többi résztvevő is megkapja az őt illető részt. Így az ausztriai végponthoz érve az egyre vékonyodó csőben az eredeti mennyiségnek csak töredéke marad.

Ez Magyarországot oly módon érintheti, hogy a gáz tranzitdíja (amelynek alapja a mennyiség és az adott ország területén futó Nabucco csőszakasz hosszának a szorzata) nem lesz nagyon magas. Azt is figyelembe kell venni, hogy a vezeték kapacitását folyamatosan növelik. 2011-ben, a tervezett induláskor csak 25 százalékos kapacitással kezdenének; Magyarországnak (mint a projekt 16,7 százalékos tulajdonosának) elvben 1,31 milliárd eurójába kerülhet a jelenleg 7,9 milliárd euróra becsült költségű vállalkozásban a részvétel. Ez idő szerint a részvevőknek mintegy 2,5 milliárd eurót kellene összedobniuk (Magyarországnak ez 418 millió eurót jelent), a többit a Nabucco-konzorciumnak meghitelezik nemzetközi pénzintézetek. A jelenlegi helyzet: az Európai Beruházási Bank (EIB) a költségek 25 százalékát, mintegy kétmilliárd eurót adna a vezetékre, míg az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) egymilliárd eurót hitelezne. Az EU 200 millió eurós keretet szavazott meg, de Bayer Mihály Nabucco-nagykövet lehetségesnek tartja, hogy az EU-finanszírozás mértéke nő.