Több letartóztatásban lévő bűnöző is indul a vasárnapi bulgáriai választásokon. A férfiak - akik ellen gengszterizmusért, zsarolásért, nagyszabású csalás miatt emeltek vádat - jogi kiskapun slisszoltak ki kampányolni a börtönből. Ez mentelmi jogot ad nemcsak a képviselőknek, hanem a jelölteknek is. A jelenség annyira tenyérbe mászó, hogy Georgi Parvanov, az ország (szocialista) elnöke a választókhoz fordult, kérve őket, hogy ne szavazzanak az ideiglenesen szabadlábra került jelöltekre. Az elnök szerint ez nagyban rontaná az ország nemzetközi megítélését, és Bulgária elesne további EU-támogatásoktól is.

A bolgár sajtó megírta, hogy független képviselőként esélyes induló Plamen Galev, akit szervezett bűnözésben való részvétel és zsarolás miatt ültettek le. A két Galev fivér (volt rendőrök) éveken át uraltak egy délnyugat-bulgáriai kisvárost rendőrségi és igazságszolgáltatási kapcsolataik segítségével. Rajtuk kívül még legalább négy vád alatt lévő személy szeretne bekerülni a 240 tagú parlamentbe. A sajtó szerint folytatódik a szavazatvásárlás: sok körzetben 15-25 euró közötti összeget, lisztet, kenyeret ígérnek a szavazatokért a rászorulóknak.

A bolgár közvélemény-kutatók egyetértenek, hogy a választás legvalószínűbb jelöltje a jobbközép populista GERB (Polgárok az Európai Bulgáriáért) párt. Alapítója és informális vezetője Bojko Boriszov, eredetileg tűzoltótiszt, majd rendőrtábornok, jelenleg Szófia polgármestere. (Arcok, 2009. február 2.) Boriszov a rendszerváltás utáni kiábrándultságra, a létező jobb- és baloldali pártok iránti bizalomhiányra, valamint a török kisebbség elleni indulatokra építette politikusi karrierjét és pártját. Az elmúlt választásokon sorozatos győzelmeket aratott - tényszerű program, megoldási javaslatok nélkül is. Az előrejelzések szerint a szavazatok harminc százalékára számíthat.

A második helyre 20 százalék körüli vokssal a Bolgár Szocialista Párt kerülhet, amelyet a londoni diplomát szerzett Szergej Sztanisev vezet. A párt alaposan lejáratta magát az elmúlt időszak korrupciós ügyeiben. A gazdasági válság is ellenük hat. Ennek ellenére stabil választóik akár hatvan mandátumot is juttathatnak az utódpártnak. Ugyanígy megrendíthetetlen a DPSZ (Jogok és Szabadságok Mozgalma) 11-13 százalékos eredménye. Az Ahmed Dogan vezette párt a török és a roma kisebbség, valamint a bolgár muzulmánok szavazatainak biztos várományosa. A negyedik befutó a szélsőjobboldali nacionalista Ataka (Roham) párt lehet 9-11 százalékkal.

A közvélemény háromnegyed része elutasítja a jelenlegi koalíció további kormányzását. A parlamentbe négy-hét százalék körüli eredménnyel bekerülhet még több kisebb jobboldali és liberális párt is, köztük az egykori rendszerváltókat összefogó Kék koalíció. Boriszov időnként őket említi lehetséges koalíciós partnerként, de a legutóbbi pillanatig azt mondja: pártja egyedül szeretne kormányozni.

A koalíció ügye azért is izgalmas, mert az előrejelzések szerint nem lesz egyetlen erőnek sem meggyőző többsége. A GERB egyelőre csak azt hangoztatja, hogy a jelenlegi kormányzó pártokkal (BSZP, DPSZ és a "cári párt" NDSZV) semmiképpen sem lép koalícióra. Már beszélnek a lehetséges "szakértői kormány" létrehozásáról is; Boriszov szerint ilyen nem létezik. Ő mindenesetre a korrupcióval és bűnözéssel való gyors leszámolást ígéri.

Tótágas egy szocialista párti plakát előtt Szófia egyik romák által lakott szegénynegyedében