Az elmúlt napokban ismét kiújult a feszültség a török kormányzóerő és a hadsereg között. Az ügyészek letartóztattak, majd feltételesen szabadon engedtek egy ezredest. Korábban ugyanis a Taraf című liberális lap közzétett egy dokumentumot, amelyet Dursun Cicek ezredes jegyzett volna. Az irat a kormányzó Fejlődés és Igazság Pártja (AKP) és a Gülen vallási mozgalom elleni lejárató és romboló akciók tervét foglalta össze. Ciceket az Ergenekon-ügyben eljáró ügyész hallgatta ki. (Egy Isztambul közeli börtönben hoszszabb ideje tart a per, amelynek vádlottjai magas rangú katonák, ismert értelmiségiek, valamenynyien a szekuláris mozgalomhoz tartoznak. Azzal vádolják őket, hogy erőszakos akciók sorával kívántak katonai hatalomátvételt kiprovokálni, hogy így buktassák meg a demokratikusan megválasztott iszlamista kormányt.)

A puccsvádra a hadsereg idegesen reagált. Ilker Basbug tábornok, vezérkari főnök az iratot hamisítványnak minősítette, és visszautasította a hadsereget illető vádakat. Ugyanez hangzott el a Nemzetbiztonsági Tanács ülésén, ahol Abdullah Gül államfő elnökölt. A katonák nehezményezik, hogy az AKP parlamenti többsége igen gyors eljárásban, a hadsereggel nem konzultálva korlátozta a katonai bíróságok hatáskörét. Ezentúl ugyanis a katonai puccsal vádolt tisztek ügyében polgári bíróságok járnak el. Gül elnök arra hivatkozott, hogy a törvénymódosítást az EU igényli a csatlakozási tárgyalásokban. A szociáldemokrata ellenzék (CHP) szerint viszont a törvény célja az, hogy kizárják a katonai ügyészeket az Ergenekon-ügyből. Az AKP találkozót kezdeményezett a CHP-val, hogy egy hasonló értelmű alkotmánymódosítást is végrehajtsanak.

Basbug a hadsereg nevében újból és újból visszautasítja a vádat, miszerint a kormány megdöntésére készülnének. Mindezt rágalomnak minősíti, miközben ő és környezete kifejezi elégedetlenségét az AKP társadalompolitikája miatt, és az erősödő iszlamizálást a világi államot fenyegető veszélyként jellemzi. A török hadsereg önmagát a világi, demokratikus és nacionalista egységes török nemzetállam legfőbb őrzőjeként értelmezi. Ebbe a fogalomba aligha fér bele az állami intézményekben megjelenő elfátyolozott nők látványa. A társadalmi feszültség kétségessé teszi a török társadalom eddigi egyértelmű európai elkötelezettségét is.