Irak: kőolaj és politikai aknamezők
Az amerikai harcoló alakulatok kivonultak kedden az iraki városokból és településekből. Ugyanezen a napon negyvenéves szünet után visszatérhetett viszont az első külföldi kőolajtermelő Mezopotámia kőolajmezőire. A tenderbontásnál a British Petroleum és kínai CNPC állami kőolajtársaság lett a nyertes, miután az amerikai Exxon Mobil vezette csoport kiesett a Rumaila mezőért folyó versenyből. Azt vállalták, hogy megháromszorozzák a jelenlegi napi 950 ezer hordós (barreles) termelést - mondta a Reutersnek Ali al-Dabbagh kormányszóvivő. Minden egyes extra barrelért 2 dollárt kapnak majd a nyertesek. A konzorcium eredetileg ennek a dupláját szerette volna, az irakiak lealkudták felére.
A külföldiek feladata lesz, hogy az elaggott technológiát kicseréljék, hogy új kutatási és menedzsmentmódszerekkel fellendítsék a termelést. Irakban ma kevesebb olajat hoznak a felszínre, mint 2003-ban a Szaddám-rendszer utolsó évében, amikor az országot embargó szigetelte el a korszerű technológiától.
Az iraki kormány csak a működő olajmezők koncesszióba adására volt hajlandó és elutasította a cégek törekvéseit, hogy új területeket tárjanak fel és termeljenek ki. A kormány és a nemzetközi kőolajcégek elég nehezen jutnak közelebb. A Chevron például 7,5 dollárt kért a Nyugat-Kurna mezőn kitermelt pluszhordókért. Bagdad 1,9 dollárt ajánlott. Nem született megállapodás, de további árveréseket terveznek.
Iraké a világ harmadik szénhidrogén-tartaléka, 115 milliárd hordó kőolaj. Gyakorlatilag ez az ország egyetlen pénzügyi forrása - a kormány bevételeinek 86 százalékát a kőolaj adja - állítja az amerikai energiainformációs hivatal. A csúcson 1989-ben voltak, napi 2,9 millió barrellel, ma 2,4 körül van a napi termelés. Az iraki kormány szeretné 10 év alatt elérni a napi 6 milliós termelést.
Az iraki társadalom nagy része továbbra is úgy vélekedik, hogy az Egyesült Államok azért döntötte meg a Szaddám-rezsimet, hogy megszerezze az iraki olajat, ehhez képest az USA-cégek még nem jutottak koncesszióhoz. Az ügyeket tehát gyanú és bizonytalanság veszi körül. A bagdadi parlament még nem fogadta el az olajtörvényt, ám Husszein al-Sahrisztáni, az illetékes miniszter szerint a mostani húsz évre szóló ügyletek anélkül is megköthetők. A sok politikai bizonytalanság, a gyúlékony szénhidrogénügyletet sajátos aknamezőként veszi körül - írják a szakértők. Mindehhez járul a bel-iraki ellentét. Bagdad szeretné megpályáztatni a kirkuki kőolajtermelést is, ám a kurd regionális autonómia kormánya magának követelné a legrégebbi mezopotámiai mezőt. További konfliktusforrás, hogy a kurdok a központi kormány megkérdezése nélkül adtak az általuk ellenőrzött területen kitermelési konceszsziókat külföldi cégeknek - egyebek között a Mol és az OMV, valamint egy Öböl-beli arab cég közös gázkitermelő vállalkozásának is.