Cenzúra és nacionalizmus Szlovákiában
Hetek óta ismételgeti a pozsonyi parlamentben kedden elfogadott államnyelvtörvény módosítása kapcsán Marek Madaric szlovák kulturális miniszter, a jogszabály beterjesztője: - Ez a jogi norma nem érinti a kisebbségek anyanyelvhasználati jogát, mi több, gyarapítja is azt, hiszen például a helyi kábeltévékben nem szükséges mindent kétnyelvűen sugározni. Elegendő lesz, ha a magyar, az ukrán vagy a német nyelvű adást szlovákul feliratozzák. A pénzbírság pedig azért kell, mert a törvény érvényesítése másként lehetetlen. Ha az egyszeri felszólítás után sem tartja be a törvényt valaki, a büntetés száztól ötezer euróig terjed, az összeget a kulturális minisztérium szabja majd meg. Kikérjük, hogy nyelvrendőröknek nevezzék őket - ontotta jól ismert érveit a miniszter.
- Pedig azok térnek vissza! - cáfolta őt A. Nagy László parlamenti képviselő. - Ráadásul évekkel ezelőtt a szlovák alkotmánybíróság egyszer már megszüntette ezeket a posztokat, mert összeegyeztethetetlennek tartotta az alaptörvénnyel - mutatott rá. Hozzátette: - Ezért is szeretnénk újra a taláros testülethez fordulni, ha a szlovák ellenzéki képviselők csatlakoznak beadványunkhoz. Mert legalább 30 támogató aláírás kell, mi pedig csak húszan vagyunk - ismertette a tényeket. Bíró Ágnes szerint a kormánypártiak másodrendű polgárokká fokozták le az ország nemzeti kisebbségeit - érvelt a Magyar Koalíció Pártjának egyik alelnöke. Bárdos Gyula hozzátette: a magát baloldalinak kikiáltó kormánypárti Smer jobbról előzi még a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Pártot is. Robert Ficóék tőlük is támogatókat akarnak elszipkázni, s az ország súlyosbodó gazdasági gondjairól akarják elterelni a figyelmet - mondta az MKP-frakcióvezetője.
A módosított jogszabály valószínűleg szeptembertől lesz hatályos, de a magyarok lakta déli régiókban már most nagy a felháborodás és az aggodalom. - Még Meciar országlásának idején sem kellett kétnyelvűen vezetni a nemzetiségi iskolák valamennyi dokumentációját. Most viszont megparancsolták, ami fölösleges többletmunka. Igaza van Tomás Galbavy szlovák ellenzéki képviselőnek, aki szerint ez a botrányos jogszabály csak arra lesz jó, hogy az állami hivatalnokok szívathassák a kisebbségi intézményeket - kesereg Kovács László somorjai pedagógus.
Tiltakoznak a dél-szlovákiai önkormányzati vezetők is. - A csallóközi és a mátyusföldi kisvárosi és falusi képviselő-testületi ülések a rendszerváltás óta az anyanyelvünkön zajlanak, mert minden tisztségviselő magyar nemzetiségű. Több helyen tolmács is jelen van, ha magyarul nem tudó érdeklődő jelent meg. Ősztől viszont szlovákul is meg kell ismételnünk mindent, ami felesleges, s az lesz a vége, hogy kiszorul a hivatalokból a magyar és más kisebbségi nyelv - aggódik Gódány László, a csallóközi Egyházkarcsa (Kostolné Kracany) polgármestere.
Egyre több alkalmazott szembesül a hétköznapi nacionalizmussal. - Főleg Slota, de olykor a teljes kormánykoalíció megnyilvánulásaitól egyre többen kapnak vérszemet. Munkahelyemen például megtiltották, hogy magyarul beszéljünk. Ezért munka közben még az öcsémmel is kénytelen vagyok szlovákul beszélni, mert különben kirúgnak mindkettőnket. Tegnap meg a fasiszta szlovák bábállamból ismert mondással förmedtek ránk a villamoson, hogy Na Slovensku po slovensky, vagyis Szlovákiában tessék szlovákul beszélni. Lassan oda jutunk, hogy már csak odahaza beszélhetünk az anyanyelvünkön! - adott hangot tapasztalatainak és félelmeinek a neve elhallgatását kérő, a mátyusföldi Diószegről (Sládkovicovo) Pozsonyba ingázó kőműves.
A módosított törvény úgy rendelkezik, hogy szeptembertől az új emlékművek és más feliratok szövegeit csak a kulturális minisztérium hagyhatja jóvá. A szlovák felirat nem lehet kisebb, mint a más nyelvű változat. Decemberig azokat is így kell átalakítani, amelyek esetleg egynyelvűek, vagyis a rendelkezésnek visszamenőleges hatálya is van, ami jogállamban elfogadhatatlan. - Kinek lesz erre pénze a mai ínséges időkben? - szögezi le Görföl Jenő, a szlovákiai magyarok társadalmi és kulturális szervezetének, a Csemadoknak tisztségviselője.
Beszélgetésünk közben egy nő halkan megjegyzi: hátha Ivan Gasparovic államfő nem írja alá a törvényt. Többen letorkolják: - Ez a feltevés ábrándnak is gyenge, hiszen a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt támogatta őt a tavaszi államfő-választáson!
Pozsony, 2009 július
