A vasárnapi albániai választás szavazatainak nyolcvan százalékát sikerült keddre megszámolni. Ezek szerint minimális fölénnyel az eddig kormányzó (jobbközép) Demokrata Párt vezet 46,55 százalékkal. Alig marad el 45,73 százalékkal az Albán Szocialista Párt. 5,5 százalékot kapott a Szocialista Integrációs Mozgalom nevű kis balközép tömörülés. Az albánok szavazataiért és a nemzetgyűlés 120 képviselői helyéért egyébként 34 párt nevében 4300 jelölt versengett. A szavazást az ötszáz nemzetközi megfigyelő viszonylag rendezettnek minősített. Három halottja volt a politikai eseménynek.

Az albán politikai rendszerben az 1991-es választások óta a jobbközép Demokrata Párt verseng az utódpárt Albán Szocialista Párttal. Az előbbit Sali Berisha egykori szívsebész vezeti, aki már volt államfő, és jelenleg miniszterelnöke a 3,6 milliós országnak. A szocialisták listavezetője Edi Rama, Tirana majd kétméteres polgármestere, egykori festőművész. Rama egyik akciójával színesre festetett a sztálinista korból maradt városi épületeket, és sikerült eltakaríttatnia a szemetet az albán fővárosból. A kampány e két erős személyiség között dúlt - és a párthívek között számos durva konfliktus tört ki. (Egy kereszténydemokrata politikust felrobbantottak.) Egyébként az albán politikai tér földrajzilag is megosztott. A jobboldal inkább az északi részen, míg a szocialisták Dél-Albániában erősebbek. Általában véve az albánok viszonylag gyorsan szakítottak a sztálinista rendszer formális örökségével, de annál nehezebb a tovább élő törzsi-nemzetségi, premodern hagyományoktól szabadulni. Ez a tradíció erősíti az albán klánok sikeres jelenlétét az európai maffiaszíntéren.

A mostani választás már a NATO-tag Albániában zajlik, amely csatlakozási tárgyalásokra készül az EU-val. Olli Rehn bővítésügyi biztos azt nyilatkozta - az erőszakra és a választási előírások megsértésére utalva -, hogy az albánoknak "még javítaniuk kell választási teljesítményükön".

Berisha szerencsés időszakban kormányozta Albániát. Talán elfelejtették neki, hogy elnök volt, amikor az ország lakosságának jelentős része minden jószágát elvesztette az 1997-es nagy piramisjáték-csaláson.

Az elmúlt években az országban folyamatosan nőtt a nemzeti jövedelem. Elsősorban az idegenforgalom és a külföldön dolgozó albánok hazautalásai erősítették a gazdaságot. Ma Albániában 3500 dollár az egy főre jutó GDP. A globális válság azonban érzékenyen érintette mind a turizmust, mind pedig a vendégmunkásoktól eredő jövedelmet.