Miben ért egyet a NATO Oroszországgal?

1. Afganisztán. Oroszország és a Moszkvával szorosabb kapcsolatot tartó közép-ázsiaiak nagymértékben segíthetik a nyugati szövetségesek afganisztáni békekikényszerítő-rendszerstabilizáló intézkedéseit. Már most is NATO-szerelvények tucatjai haladnak az oroszországi, kazahsztáni, türkmenisztáni, üzbegisztáni, tádzsikisztáni vasútvonalakon, hogy északról, az egykori Szovjetunió háborús utánpótlási vonalain pótolják azt a
felszerelés-élelmiszer-üzemanyag-mennyiséget, amely kimaradna a déli, pakisztáni utánpótlási vonalak fokozódó sebezhetősége miatt. Erre a minap Asztanában Rogozin orosz NATO-főmegbízott emlékeztette az amerikaiakat, nyugati források szerint némiképpen bárdolatlan módon, amiért is Jaap de Hoop Scheffer, az észak-atlanti szövetség főtitkára ugyan megsértődött, de a Rogozin-kijelentések tartalmi alapját nem vonta kétségbe.

2. A kábítószer-kereskedelem elleni közös harc. Szorosan öszszefügg az első ponttal, Afganisztánnal, amely az utóbbi néhány évben a világ meghatározó kábítószer (ópium/heroin/marihuána) termelőjévé lépett elő. Minthogy a kábítószer-kereskedők egyik, nyugatra vivő útvonala Magyarországon keresztül halad, mi is közvetlenül érintettek vagyunk benne.

3. Terrorizmus elleni harc. Ha van ország, amelyet már csak a földrajzi-etnikai-vallási közelség miatt is nagy mértékben érint a Pakisztán-Afganisztán-Irán vonal támasztotta veszély, az Oroszország, különösen annak déli, kaukázusi részei (mint az ingusétiai elnök elleni minapi terrortámadás is jelezte).

4. Kalózok levadászása. Az orosz hadiflotta belépése radikálisabb megoldásokat ígér a fegyveres fellépéstől emberjogi-nemzetközi jogi megfontolásokból ódzkodó NATO-hadihajók támogatására Afrika szarvánál (majd később más, kalózfertőzött vizeken, mondjuk a Malakka-szorosban)

Miben nem ért egyet a két fél?

1. A tavaly nyári orosz-grúz háború, a szakadároknak minősített Abházia, Dél-Oszétia helyzete megítélésében. Szergej Lavrov "visszafordíthatatlannak" nevezte a két, gyakorlatilag senki más által el nem ismert dél-kaukázusi terület, Abházia és Dél Oszétia függetlenségét. A NATO, Amerika ebbe láthatóan beletörődött, mi több, a fogalmazások (Oroszország aránytalan katonai válaszcsapása a két területet visszafoglalni igyekvő grúz akcióra), jelzik, a NATO korábbi egyoldalú Grúzia-megközelítése változott, finomodott. A kísérleti léggömb, amit egy befolyásos amerikai intézmény (Jamestown Foundation) felröppentett, megvillantva az elméleti lehetőséget, hogy a csak bajt hozó Grúzia és Ukrajna helyett Azerbajdzsán legyen a térség soron lévő NATO-tagjelöltje, pozíciómódosulást jelez.

2. Koszovó. Moszkva nem adja fel a belgrádi pozíció támogatását, (néhány NATO-taggal együtt) nem ismeri el Koszovó függetlenségét.

Miben bizonytalan az álláspont?

1. A tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer Lengyelország és Csehország területén. Az Obama-adminisztráció két szempontból is felülvizsgálja elődje politikáját. Egyfelől, megéri-e, hogy telepítsék a rendszert, de tartósan összerúgják a patkót a rakétapajzs ellen tiltakozó Moszkvával? Másfelől a rendszer technikailag működőképes-e, hozza, teljesíti-e azt, amit a mérnökök megígértek, nagy biztonsággal megvéd-e egy Irán felől érkező rakétacsapástól?
A küszöbönálló moszkvai orosz-amerikai csúcsértekezleten bizonnyal nagy csatározások várhatók ez ügyben.

2. Stratégiai nukleáris fegyverrendszerek leszerelése, illetve annak még hatékonyabb megakadályozása, hogy atomfegyverek, hasadóanyagok illetéktelen (terrorista) kezekbe kerüljenek. Obama atomfegyver-mentes világot vizionál. Moszkva a legnagyobb partner, több, mint négyezer atomrobbanófejjel (jóval többel, mint amennyivel az összes más atomhatalom - kivéve az USA-t - együtt véve rendelkezik). És Oroszország is érdekelt a további csökkentésben, noha az út, amit Washington és Moszkva eddig már megtett (negyedére-ötödére csökkentették a hidegháború csúcsidejéhez képest a nukleáris fegyverek számát), nem alábecsülendő. Most az atomklub többi tagját is bevonnák a csökkentésbe.

3. Irán. A gyors ütemben folyó iráni nukleáris ipar-, (atomfegyver?), hordozórakéta-fejlesztés egyre élesebben veti fel a kérdést, melyik oldalra áll Moszkva? Oroszország eddig korlátozott együttműködést valósított meg Iránnal, de bizonyos határokat nem lépett át (nem szállította le, eddig legalábbis, a korszerűbb rakéta-légvédelmi rendszereket). A Nyugattal való szorosabb biztonsági együttműködés közelítheti Moszkvát a NATO/nyugati szövetségi rendszer nézeteihez.

Karamanlisz görög miniszterelnök megnyitja a korfui NATO-Oroszország ülést