Kétnapos indulatos vita után sem döntöttek tegnap az államnyelvtörvény módosításáról a pozsonyi parlamentben. A végszavazást jövő keddre halasztották.

A tegnapi szópárbajban a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselői a tervezet további szigorítását követelték. Rafael Rafaj frakcióvezető szerint a jogszabályban mindössze két mondatnak kellene szerepelnie: az országban a szlovák nyelv mindenhol előnyt élvez, és minden köztisztviselőnek vizsgát kell tennie államnyelvből. Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának elnökhelyettese szerint az indítvány beterjesztői tizenkilencedik századi eszközökkel próbálkoznak nemzetállamot teremteni a többnemzetiségű Szlovákiából.

Marek Madaric kulturális miniszter szerint a rendelkezések nem irányulnak a szlovákiai magyarok és más kisebbségiek ellen, mert ők továbbra is használhatják az anyanyelvüket, de a hivatalos feliratokban csak a szlovák után, mert ezen a nyelven értetik meg magukat az ország polgárai.

A tervezet kötelezővé teszi az információs táblákon, a helyi hangszórókban, továbbá a hirdetéseken, még az óriásplakátokon is a kétnyelvűséget. Úgy, hogy a szöveget mindenhol először szlovákul - a tervezet meghatározása szerint államnyelven - kell feltüntetni, és csak azután más nyelven. Ugyanez vonatkozik a dél-szlovákiai emlékművekre és emléktáblákra, amelyek szövegeit ezentúl csak a kulturális minisztérium hagyhatja jóvá.

A tervezet rendelkezései alapján azokon a településeken, ahol a kisebbség lélekszáma nem éri el a húsz százalékot, csak az államnyelvet lehet használni, még a kórházakban és a szociális intézményekben is. Kivétel az lehet, ha az ügyfél vagy a beteg nem tud szlovákul. Ezt a cikkelyt az MKP képviselői a magánéletbe való beavatkozásnak és abszurdnak minősítették. Mire Rafaj azt felelte nekik, hogy az "államnyelv védelme legitim okot nyújt a szólásszabadság és a magánélethez való jog bizonyos korlátozására". Ugyancsak kötelezően először az államnyelven kellene feltüntetni a földrajzi neveket is. Az indítványban azonban nem szerepel az a kitétel, hogy a hivatali ügyintézésben, tehát a rendelkezés akár a nemzetiségi sajtóra vagy a magyar tankönyvekre is vonatkozhat.

Bauer Edit szlovákiai EP-képviselő beadvánnyal fordult az Európai Bizottsághoz, és tényekkel cáfolja a pozsonyi kormánypártiaknak azt az állítását, miszerint a tervezet nem gátolja a kisebbségi nyelvek használatát.