- Felvázoltuk a 2009-es, illetve azutáni katonai együttműködés főbb kérdéseit; szándékunk szerint ezeket a dokumentumokat alá lehet írni, amikor Barack Obama amerikai elnök júliusban Moszkvába érkezik - közölte Nyikolaj Makarov tábornok, miután fogadta amerikai kollégáját, Mike Mullen tengernagyot. Mullen is optimistán nyilatkozott, és közös kihívásokról beszélt Afganisztántól és Irántól kezdve a rakétavédelemig, de nem említett létrejött egyezséget.

A nagy kérdés, hogy meddig jutnak, vagy jutottak el az egyeztetések a hadászati fegyverzetkorlátozási tárgyalások felújítása kapcsán. Erről az elmúlt napokban újabb fordulóban, Genfben is folytattak megbeszéléseket a felek. Az eredeti tervek szerint az 1991-ben tető alá hozott, ám az idén decemberben hatályát vesztő START-1 szerződés megújításáról szintén az Obama-látogatás alatt születhet keretmegállapodás. A washingtoni menetrend szerint az amerikai szenátusnak a nyár végéig meg kellene kapnia a szöveget, hogy decemberig végezzen a ratifikációval.

Nyikolaj Szolovcov vezérezredes, az orosz stratégiai rakétaerők parancsnoka nemrég érzékeltette, hogy "politikai döntés esetén" országa 2012-re 1700-2200 robbanófejre csökkentheti a nukleáris arzenált, sőt 1500-ra is lemehet. Az amerikai külügyminisztérium becslése szerint az idei év első napján Moszkva 3909 robbanófejjel és 814 hordozóeszközzel rendelkezett. Az USA nemrég közölte, hogy saját készletét 2200 robbanófejre vitte le.

A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a csökkentett számok az azonnal bevethető, azaz hordozóplatformra telepített robbanófejekre vonatkoznak, az inaktív, illetve taktikai arzenálra azonban nem. A mostani tárgyalásoknak is hátterét képezi, hogy mennyiben kapcsolják össze a robbanófejek és a hordozóeszközök kérdését, illetve konvencionális robbanófejekkel szerelnek-e fel stratégiai támadófegyvereket csak azért, hogy kivonják őket a megállapodás hatálya alól - ám ezek könnyen újra atomtöltetet kaphatnak.

A fegyverzetcsökkentésen belül is kulcskérdés, hogy Washingtonnal ellentétben Moszkva azt összekapcsolja a rakétavédelmi pajzs ügyével. Dmitrij Medvegyev orosz elnök vasárnap közleményben tudatta, hogy "az új szerződésnek részét kell, hogy képezze a ballisztikusrakéta-védelem és a stratégiai atomfegyverek közötti jogi kapcsolat". Oroszország a rakétavédelem ügyében azt várja el, hogy az USA adja fel csehországi és lengyelországi telepítési terveit. Ez moszkvai szakértői értékelések szerint az orosz interkontinentális ballisztikus rakéták mintegy kétharmadának, illetve az atomtöltetű robbanófejek egyharmadának elrettentő potenciáját csökkentené. Moszkva mindezek helyett közös, amerikai-orosz rakétavédelemről javasol egyeztetéseket. A kérdés Obamát is színvallásra készteti egyrészt a közvélemény, másrészt saját hadiipara előtt.

Az Obama-vizit sikerének árát Moszkva azzal is próbálja felsrófolni, hogy 20-25 éves moratórium bejelentését várja el az amerikai elnöktől Grúzia és Ukrajna NATO-tagságára vonatkozóan. (Ezt aligha kapja meg.) Cserébe az oroszok az afganisztáni műveleteket segítő tranzitutakban segítenének. Ilyen, minapi gesztusnak tekinthető az orosz jóváhagyás ahhoz: mint szerdán bejelentették, az USA 180 millió dollár megfizetése ellenében megtarthatja utolsó közép-ázsiai légi támaszpontját, a kirgizisztáni Manaszt.

Amerikai katonák a kirgizisztáni Manasz légi támaszponton - az országban amerikai és orosz csapatok is állomásoznak