Teheránban gyengül a tiltakozás
Holnapra újabb tüntetést hirdettek az iráni ellenzékiek, de a helyi megfigyelők szerint a tiltakozás ereje gyengült, ahogy erősödött és eldurvult a tiltakozók ellen alkalmazott rendőri erőszak. Az internet ugyan továbbra is teli van az atrocitásokat megörökítő videókkal, fotókkal és a rendőri erőszak eseteivel, de a képeken már nem látni tömegeket.
Az irániak internetes beszámolói is ezt erősítik meg, amelyekben az alkalmi demonstrációkról szólnak. A tiltakozók az esti, éjszakai órákban okoznak pillanatokig tartó közlekedési káoszt, ezzel hívják fel a figyelmet magukra. Mások a házak tetején gyújtanak tüzet és innen kiabálják jelszavaikat, amíg meg nem jelenik a papi rezsim rendőrsége, vagy önkéntes félkatonai szervezete.
Tegnap este körülbelül kétszáz tiltakozó gyűlt össze Teheránban a parlament épülete körül, a hírügynökségek által idézett szemtanúk szerint azonban a rendfenntartó erők gyorsan feloszlatták a csoportot. Mivel a nyugati médiaügynökségek munkáját még mindig korlátozza az iráni rezsim, a híreket nehéz megerősíteni.
Ali Hamanei ajatollah, legfőbb vallási vezető, parlamenti képviselőkkel tartott találkozóján emlékeztetett arra, hogy az ellenzék szerint elcsalt elnökválasztások miatt kirobbant utcai megmozdulások során az iráni törvények alkalmazását szorgalmazta és ezt teszi a jövőben is. - Sem a rendszer, sem a nép nem enged az erőszaknak - tette hozzá Hamenei, akinek szavait az állami tévé idézte.
Közben az iráni belügyminisztérium bejelentette: nem adott engedélyt a csütörtökre tervezett tiltakozó gyűlésekre, ahol megemlékeznének az elmúlt napok összecsapásainak halálos áldozatairól. Mahmud Ahmadinezsad, a hivatalosan újraválasztott elnök kihívói. Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő és Mehdi Karubi, valamint Hoszein Ali Montazeri nagyajatollah egyaránt háromnapos gyászra szólították fel az irániakat. Montazerit az egykori az iszlám forradalom vezetője, Khomeini ajatollah utódának tekintették, de kegyvesztett lett még Khomeini 1989-ben bekövetkezett halála előtt és évekig házi őrizetben volt Kum síita szent városban.
Muszavi felesége, Zahra Rahnavard férje honlapján a tüntetések idején letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását követelte és bírálta azt az intézkedést, hogy fegyveresek egységeket küldtek Teherán utcáira. Rahnavard (aki a politikai tudományok professzora egy női egyetemen) az emberi jogok érvényesítését követelte és a nők helyzetének további javítását. - Kötelességem folytatni a jogi tiltakozást, hogy megőrizzük a nemzet jogait - írta a politikus felesége, aki maga is az események aktív szervezője és szereplője lett.
Az iszlám köztársaság funkcionáriusai a választások utáni tüntetéssorozatot a nyugati titkosszolgálatoknak tulajdonítják. Első helyen az amerikai CIA-t, másodikon a brit MI6-et emlegetik. Egyébként is az iráni társadalmi hiedelmek között gyökeret vert a tizenkilencedik század óta, hogy a perzsák problémáiért első sorban az álnok britek a felelősek. Irán most fontolóra vette, hogy alacsonyabb szintre szállítja le a Nagy-Britanniához fűződő diplomáciai kapcsolatait - közölte az ISAN hírügynökséggel Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter. Az elmúlt napokban két brit diplomatát utasítottak ki Iránból, és London válaszlépésként ugyancsak távozásra szólított fel két iráni diplomatát. Mottaki vasárnap azzal vádolta Nagy-Britanniát, hogy összeesküvést szervezett a június 12-i választások ellen és hogy szerepe volt az azt követő rendzavarásokban is. A külügyminisztérium Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárt is beavatkozással vádolta meg, amelyet "bizonyos hatalmak hatására tett".
Golam Hoszein Mohszeni-Edzsei iráni titkosszolgálati miniszter a FARSZ hírügynökség jelentése szerint csütörtökön arról számolt be, hogy több, "brit útlevéllel rendelkező" személynek is köze volt a zavargásokhoz és hogy "letartóztatták egy olyan csoport tagjait, akik a választások előtt érkeztek Iránba, és egyikük, újságírói álca alatt információkat gyűjtött".
Bekérették a Külügyminisztériumba az iráni nagykövetet
A Külügyminisztériumba kérette Iklódy Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetét, Ali Reza Irvast. A megbeszélésen az iráni választások után kialakult helyzetről volt szó. A találkozón, amelyre az EU-elnökséggel egyeztetett közös tagállami fellépés keretében került sor, a politikai igazgató visszautasította azt az iráni vádat, amely szerint egyes EU-tagállamok az iráni elnökválasztással összefüggésben beavatkoztak volna Irán belügyeibe. Hangsúlyozta, az EU-tagállamok joga, hogy az egyetemes demokratikus normák érvényesülésére tekintettel nyilatkozzanak "az aggodalomra okot adó iráni helyzetről." A Külügyminisztérium közleménye szerint az államtitkár szóvá tette azt is, hogy az iráni hatóságok feladata eloszlatni a választásokkal kapcsolatban Iránban megfogalmazódott kételyeket és biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát. Iklódy Gábor hangsúlyozta: a tiltakozóknak joguk van a békés demonstrációra, és Magyarországot aggasztják a médiát, a sajtó munkatársait korlátozó intézkedések. (MTI)
