Amerika visszatér Kirgizisztánba

Washington a kirgizekkel való váratlan megállapodással újabb gólt lőtt az oroszok kapujába a Közép-Ázsiáért folyó vetélkedésben. Igaz, a Manasz légi támaszpont megmentése csaknem kétszázmillió dollárba került, de februárban az oroszok ennek a tízszeresét fizették azért, hogy kitegyék az amerikaiak a szűrét Kirgizisztánból. Az új amerikai kormány azonban meg akar egyezni Moszkvával, hiszen vannak közös érdekeik a volt Szovjetunió területén, azzal együtt, hogy a közép-ázsiai energiaforrások ellenőrzéséért folytatódik az elkeseredett harc.

A Manasz légi támaszpont neve azonban megváltozik, "tranzitközpontnak" fogják hívni és az amerikai katonák jogait is megnyirbálják. Az idén februárban, amikor Kurmanbek Bakijev kirgiz elnök Moszkvában bejelentette, hogy felbontják a szerződést Washingtonnal, az oroszok kétmilliárd dollárt ígértek neki ezért. Most Kirgizisztán az amerikaiaktól a Nyezaviszimaja Gazeta értesülései szerint összességében még egymilliárd dollárt kap az afganisztáni utánpótlás biztosításához fontos légi támaszpontért.

Bakijev az alig egy hónap múlva tartandó elnökválasztásnak gyakorlatilag az egyetlen esélyese. Támogatottsága hatvan százalék fölötti, a többi jelölt 4-7 százalékával szemben. Megkapja az oroszok kétmilliárd dollárját (Kirgizisztán egy évi teljes költségvetését), miközben újabb milliárdot szerez az amerikaiaktól. És Washington kötelezte magát arra, hogy az évi hatvanmillió dolláros bérleti díj mellé további mintegy 120 millió dollár értékű hitelt és szolgáltatást nyújt a kirgizeknek, bővíti repülőterüket, raktárakat épít valamint terrorizmus- és kábítószer-ellenes központot létesít.

Moszkva sem érezheti magát kisemmizettnek. Végtére is a kétmilliárd dollárjáért használhatja a Kant légi támaszpontot (amely nem kisebb az amerikaiakénál), erőművek építésével hozzájárulhat a kirgiz enegiahelyzet stabilizálásához, és neki is érdeke, hogy az egyik legszegényebb közép-ázsiai ország talpon tartásának a költségeit ne egyedül kelljen állnia. Sőt: Moszkvának nemzetbiztonsági érdekei fűződnek ahhoz, hogy a Pakisztán-Afganisztán-Irán félhold felől jövő iszlamista fenyegetést visszaszorítsák. Egy minapi tanulmány szerint az Orosz Föderáció egységét és a Kaukázust iszlamista-fundamentalista veszély fenyegeti. Ezt a minapi, az ingusétiai elnököt ért öngyilkos bombatámadás is alátámasztja.

Mondják, Bakijev is jól időzítette döntését. Körülötte valamennyi közép-ázsiai ország belegyezett, hogy az afganisztáni műveletek támogatására a szövetséges erők igénybe vegyék út- és vasúthálózatát. Ma még fontosak az amerikaiaknak, de ha holnap Washington megegyezik a taskenti vagy almati, repülőtér használatáról, Manasz már nem fog annyit érni az amerikaiaknak.

Az Egyesült Államok szerint előrehaladás történt a Washington és Moszkva közötti stratégiai nukleáris fegyverkorlátozási tárgyalásokon. A jelenleg érvényben lévő START-1 szerződés hatálya decemberben jár le, és a két fél szeretne addig egy másik egyezményben megállapodni. Ian Kelly, amerikai külügyminisztériumi szóvivő keddi nyilatkozatában úgy vélte, hogy Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök azt óhajtja: a két nagyhatalom a szerződés alapján jelentősen csökkentse nukleáris fegyverarzenálját. A cél az, hogy július elejére - amikor Obama Moszkvába látogat - kész legyen az első keretszerződés. (MTI)

Maradnak az amerikai katonák a Manasz légibázison
Maradnak az amerikai katonák a Manasz légibázison
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.