Sikerült megteremteni a Külügyminisztérium működőképességének feltételeit: a tárcavezető ezt tartja a fő sikernek. A külképviselet-bezárások (négy nagykövetség és nyolc főkonzulátus szűnik meg) évi kétmilliárd forint megtakarítást hoznak. Emellett felgyorsítják a feleslegessé vált külföldi ingatlanok értékesítését; ilyen például a volt bonni nagykövetség épülete, amely - tíz évvel a Berlinbe költözés után - még mindig magyar tulajdon. Az ingatlaneladásokból öt-tízmilliárd forint bevételre lehet számítani. Ugyancsak a Külügyminisztérium helyzetét stabilizálja, hogy Oszkó Péter pénzügyminiszterrel megállapodtak arról: a külügy visszakapja a veszteséget, amely az euróárfolyam emelkedése miatt érte.

Egy sor "házon belüli" - belföldi és külföldi - kiadáscsökkentés, ésszerűsítés kíséri mindezt, noha ezekről a közvélemény nem feltétlenül szerez tudomást. Példaként említi a miniszter, hogy felülvizsgálják a külképviseleteken dolgozóknak fizetett iskoláztatási hozzájárulásokat. Segített átlátni a gondokat és a megtakarítási lehetőségeket, hogy Balázs Péter "a frontról érkezett a vezérkarba": hosszú ideje ő az első külügyminiszter, aki több nagyköveti poszton is dolgozott (Koppenhága, Bonn-Berlin, Brüsszel).

Az ellenzék kritikáját - a "minden rossz, amit a kormány csinál" zsigeri válaszon túl - a Magyarországra jellemző erős változásellenességgel, konzervativizmussal is magyarázza Balázs Péter. "Európában sajnáltak bennünket, hogy az akkor még 1,2 eurós vizitdíjat nem fogadta el a magyar lakosság, miközben Szlovákiában elfogadták" - mondja. Ami a modellként választott svédeket illeti, ők az elmúlt két évben nyolc külképviseletet zártak be, és négy újat nyitottak, vagyis mennek az események után. Elképzelhető, hogy a következő években Magyarország is új képviseleteket létesít, és továbbiakat bezár.

Nem érti viszont a külügyminiszter az ellenzéki vádakat, miszerint átgondolatlan a mostani átalakítás: a tárca rendkívül körültekintően dolgozta ki a takarékoskodási tervet, amelyet a szakszervezettel is egyeztetett. A képviselet-bezárások körülbelül hetven embert érintenek, de utcára senki sem kerül emiatt. Sőt, aki még nincs kint három éve, ajánlatot kap egy másik külföldi szolgálatra; a többieknek idehaza, a minisztériumban jut állás. Javaslat egyébként senkitől sem érkezett Balázs Péterhez arról, milyen más módszerrel lehetne ugyanekkora összegeket megtakarítani.

A magyar kormány azt teszi, amit ebben a helyzetben tennie kell: eddig ezt a visszajelzést kapta külföldi tárgyalópartnereitől Balázs Péter, aki a közelmúltban a német, a francia és az amerikai külügyminiszterrel is megbeszélést folytatott. "A kormány két tekintetben jár jó úton. Mint minden józan háztartás, helyreállítja a költségvetés egyensúlyát. Azaz kezeli a helyzetet, hogy előtte legalább három kabinet (Orbán, Medgyessy, Gyurcsány) több pénzt költött, mint amennyi a fiókban volt; adóbevételt növelni és közkiadást csökkenteni persze nem népszerű dolog. Másrészt ez a kormány meglép olyan dolgokat, amelyeket előtte sokan, régóta nem mertek vállalni. Talán mert nem álmodik arról, hogy újraválasztják" - teszi hozzá a miniszter. Szerinte a magyar diplomácia egyik legfontosabb küldetése éppen a nemzetközi bizalom helyreállítása, ami a forint árfolyamában és ezáltal a megtakarításaink értékében is tükröződik.