A fenyegetés ellenére, szemtanúk szerint, ismét közel ezer tüntető gyűlt össze Teherán egyik központi, Haft-e Tir nevű terén - közölte a Reuters. A tiltakozók egyik célja, hogy gyertyákkal megemlékeznek a szombati összecsapások áldozatairól, köztük a Neda nevű fiatal nőről, akinek az utolsó perceiről készült videó bejárta az internetet és a médiát. Neda, akivel egy lövés végzett, két nap alatt az ellenállás szimbóluma lett. Két órával az interneten meghirdetett megmozdulás kezdete után a rohamrendőrség könnygáz bevetésével és a levegőbe leadott figyelmeztető lövésekkel feloszlatta a tömeget. Több ellenzéki tüntetőt őrizetbe vettek a rendőrök.

Az iráni állami televízió tegnap megismételte, hogy a szombati zavargásoknak tíz halálos áldozata és száz sebesültje van. Az iráni rendőrfőnök helyettese, Ahmad Reza Radan úgy nyilatkozott, hogy a biztonsági alakulatok nem használtak tűzfegyvert a szombati oszlatáskor. Az állami rádió rendőrségi forrásokat idézve azt jelentette, hogy 457 személyt vettek őrizetbe Teheránban, s a zavargásokban negyven rendőr megsérült és 34 kormányépület megrongálódott.

Mir Hoszein Moszavi ellenzéki vezető internetes oldalán újra kifejtette: a csalás ellen tiltakozni a nép joga, híveit azonban arra kérte, hogy tartózkodjanak az erőszak minden formájától a demonstrációkon.

Olaszország tegnap bejelentette: hajlandó megnyitni teheráni nagykövetségét ottani sérült tüntetők előtt, más európai országokkal összehangoltan. A római bejelentés azt a svéd kezdeményezést követi, amely szerint meg kell vizsgálni, hogy az Európai Unió tagállamai meg tudják-e nyitni összehangoltan teheráni nagykövetségeiket a tiltakozók előtt. Ugyancsak tegnap Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője sürgette, hogy a teheráni vezetés biztosítsa a sajtószabadságot és a lakosság tüntetésekhez való jogát. Az Európai Unió "alaptalannak és elfogadhatatlannak" tartja az iráni hatóságok vádjait, amelyek szerint az EU egyes tagállamai beavatkoztak az iráni választásokba - nyomatékosította a cseh EU-elnökség hétfőn Brüsszelben kiadott nyilatkozatában.

Mindeközben az iráni Őrök Tanácsa elismerte, hogy a június 12-i elnökválasztás során 50 szavazókörzetben több voksot adtak le, mint ahány szavazásra jogosultat ott nyilván tartottak. A testület szóvivője szerint azonban mindennek nem volt "jelentős befolyása" a választás kimenetelére, oka pedig az volt, hogy Iránban mindenki abban a körzetben szavaz, amelyikben akar.

A választások napja óta egyre nehezebb a média számára, hogy beszámoljon az iráni eseményekről. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet szerint a választások óta már legalább 24 újságírót tartóztattak le Iránban. A Newsweek című hetilap tudósítóját, a kanadai Maziar Baharit szombaton őrizetbe vették, kollégái azóta nem hallottak róla. A BBC tudósítójának, Jon Leyne-nek 24 órát adtak a hatóságok, hogy elhagyja az országot.

A választások óta a hatóságok számos külföldi újságíró akkreditációját vonták vissza, és megtiltották a médiamunkásoknak, hogy kimenjenek az utcákra vagy tudósítsanak a tüntetésekről. A nagy hírtelevíziók, mint a CNN, ezért az internetes videomegosztó oldalakra, például a YouTube-ra feltöltött videókat mutatják be, amelyeket gyakran a tüntetők készítenek mobiltelefonjukkal. Így azonban legtöbbször nem lehet biztosan tudni, mikor és hol készültek a képek. Az irodáikba "bezárt" tudósítók telefonhívásokra és internetes oldalak nehezen megerősíthető információira kénytelenek hagyatkozni.

A Nokia Siemens Network a BBC kérdésére megerősítette: a vállalat szállította azt a rendszert az iráni kormányzat számára, amely lehetővé teszi a mobiltelefonon folytatott beszélgetések, SMS-ek, azonnali üzenetek és az internetes adatforgalom ellenőrzését. A finn-német vég szóvivője kifejtette: olyan "sztenderd" berendezésről van szó, amelyet a világ számos kormánya, köztük nyugatiak is használnak. (Munkatársunktól)

A világhálót is bejárt videofelvétel a 19 éves Neda újraélesztésének kísérletéről