A sok bírálattal és kevés elismeréssel a zsebében távozó cseh soros elnökség után július elsejétől az uniós ügymenetben már rutint szerzett svédek veszik át az EU irányítását. Brüszszelben Carl Bildt külügyminiszter és Cecilia Malmström Európa-ügyi miniszter adott hétfőn betekintést a fél év tennivalóiba.

Cecilia Malmström és Carl Bildt

A svédeknek kell az új Európai Parlamenttel, majd ősztől az új Európai Bizottsággal felvenni a kapcsolatot, megtalálni a munkaritmust. Ha az írek október elején igennel szavaznak a lisszaboni szerződésre, s a vonakodó lengyel és cseh államfő is aláírja végre a ratifikációs okmányt, akkor az intézményi változásokat is át kell ültetni a gyakorlatba.

A súlyos gazdasági válságot és nyomában a rosszabbodó foglalkoztatási helyzetet is át kell vészelni. Ráadásul az év végén nyílik meg a koppenhágai értekezlet, hogy a kiotói környezetvédelmi szerződés meghosszabbításáról egyeztessen 181 részvevővel, és az EU-nak ott egy véleményt kellene képviselnie. A svédek erőteljesen nyomják a Balti-tengeri stratégia kidolgozását is.

A diplomácia szintén nehéz helyzetet örököl a csehektől: Irántól Izlandig terjed a teendők sora. Bildt azt mondta, hogy az Egyesült Államokkal együtt is szembe kell nézni a közel-keleti kihívással. Az EU szempontjából az izraeli-palesztin feszültség oldása azért is fontos, hogy fel tudja gyorsítani a Mediterrán Unió létrehozását. Keleten új egyezményt kellene kötni az oroszokkal és az ukránokkal is.

Bővítési kérdésekben gyors sikerrel csak Izland csatlakozása kecsegtet, ha a szigetország valóban elszánja magát erre a lépésre. A horvát-szlovén vitában Bildt szerint a gondolkodás időszaka következik, a svéd elnökség nem tudja ráerőszakolni akaratát a felekre, amint a görögökre és a macedónokra sem.

Minden magyar kezdeményezés belekerült abba az uniós munkatervbe, amelyet az EU soros elnökségét 2010-től három fél éven át adó három ország képviselői elfogadtak hétfői, madridi megbeszélésükön - közölte Iván Gábor külügyi államtitkár. Így magyar javaslatként belekerült a gyermekszegénység elleni fellépés, a Duna-program, a vízpolitika, a kulturális sokszínűség és a roma integráció ügye is. A spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió abban is egyet értett, hogy a 2011. június 30-ig tartó időszak fontos feladata lesz az unió következő hétéves költségvetésének elvi előkészítése, amihez a korábbi gyakorlattal ellentétben először a politikai célokat tűznék ki, s ezekhez rendelnék hozzá a költségvetést. (MTI)

Brit pártok frakciókeresőben

Brüsszelben hétfőn bejelentették az új konzervatív európai parlamenti frakció megalakulását. A Néppártot elhagyó britek a kevéssé lelkes európai politikájukat jobban meg szeretnék jeleníteni, de elemzők szerint érdekes társaságban találják magukat, s nem zárható ki, hogy később mégis visszatérnek a néppárti padsorokba. A frakció 55 fős lesz, ebből 26 képviselőt a britek hoznak. A parlamenti csoport megalakításához hét országból 25 törvényhozó szükséges. A britek mellé állt még tizenöt lengyel, a Jog és Igazság pártjából, kilenc cseh (Polgári Demokraták), valamint egy-egy flamand, holland, finn, lett és magyar (Bokros Lajos, MDF) A flamand, holland, lett politikusokat azonban a politikai palettának a széléhez tartozónak ítélik sokan Brüsszelben.

Az említettek részben iszlámellenes, részben a női egyenjogúságot ellenző nézeteikkel váltak ismertté. Közben a Nagy-Britanniában fasiszta színezetűnek tartott Nemzeti Párt két képviselője is munkához látott. Kapcsolatot talált a Jobbikhoz, a választáson leszerepelt francia Nemzeti Fronthoz, Le Pen alakulatához, a bolgár Ataka párthoz és a flamand Vlaams Belang szintén bevándorlás- ellenes párthoz. A létszám azonban csekély, pártonként csak két-három ember. (Brüsszeli tudósítónktól)