A párizsi újság szerint az iráni rezsimen belül dúló harc első árulkodó jele a külvilág számára Hasemi Rafszandzsani volt elnök lányának, Faezehnek a letartóztatása volt, akit négy további családtagjával együtt vettek őrizetbe a szombati tüntetés során.

A köztiszteletben álló egykori konzervatív elnök ellen nem egyszerűen azért indult meg a támadás a hatalom csúcsáról, mert a választások tisztaságát vitató, reformpárti Mir Hoszein Muszavi kampányát finanszírozta, hanem azért, mert belső kampányt indított a klérus körében Hamenei elmozdítása érdekében - hangsúlyozza a lap.

Rafszandzsani ugyanis az úgynevezett Szakértői Tanács elnöke. A testület a síita klérus 86 tagjából áll, akiket nyolcévente a nép választ meg azon jelöltek közül, akiket előzőleg az Őrök Tanácsa alkalmasnak ítélt a tagságra. A Szakértői Tanács választja meg - életre szólóan - a legfőbb vallási és politikai vezetőt, s ez az egyetlen testület Iránban, amely elvileg vissza is hívhatja őt hivatalából.

Az elnökválasztás óta Rafszandzsani nem szólalt meg, nem ítélte el az állítólagos választási csalást, jóllehet a kampányban Muszavit támogatta. A Libération szerint viszont a kulisszák mögött ő irányítja a belső ellenzéket. Elutazott Kumba, a legfontosabb síita zarándokvárosba, ahol találkozott Ali asz-Szisztani nagyajatollahhal. (Kum az utóbbi három évtizedben a síita hittudósok képzésének egyik legfontosabb intézményévé nőtte ki magát, konkurenciát támasztva az iraki Nedzsefnek.)

Az itteni teológiai iskolához közel álló honlap már nyíltan ír Hamenei lemondatásának lehetőségéről, akit egy vallási vezetőkből álló nyolctagú testület válthatna fel. A perzsa nyelvű portál azzal vádolja Hameneit, hogy tisztével ellentétben nem a nép atyjaként viselkedik, hanem a lakosságnak csak egy részét képviseli - mutat rá az újság.

A lap szerint a harc azért fajult el a hatalom csúcsán, mert az utcán tüntetők által támogatott reformpártiak megértették: a legfőbb vallási vezető és Mahmud Ahmadinezsad hivatalban lévő elnök a köztársaságot iszlám kormánnyá szeretnék átalakítani, amelyhez nincs szükség legitimitásra a nép részéről, s a reformpártiaknak nem jutna többé hely a hatalomban - írta a Libération. (MTI)