Ahmadinezsad részese egy bécsi gyilkosságnak

Az osztrák zöldek biztonságpolitikai szakértője a napokban új adatokkal támasztotta alá azt a korábban megfogalmazott gyanút, miszerint Mahmud Ahmadinezsad, Irán jelenlegi államfője is tagja volt annak a kommandónak, amely húsz éve Bécsben meggyilkolt három iráni kurd politikust. Peter Pilz évek óta gyűjti a Linke Bahngasse 5.-ben 1989. július 13-án elkövetett hármas gyilkosságra vonatkozó adatokat.

Pilz arra hivatkozik, hogy egy német fegyverkereskedő - akit 2006 áprilisában trieszti börtönben, osztrák diplomaták és nyomozók jelenlétében hallgattak ki - elmondta: ő maga adott át több kézifegyvert Irán bécsi nagykövetségén három iráninak. Utóbbiakat (feltehetően álneveik alapján) Borhan, Szahidi és Mohamed néven azonosította, az utóbbit azzal pontosítva, hogy "ő az, akiből később az Iráni Köztársaság elnöke lett". A fegyverekért 50 ezer dollárt kapott - áll a trieszti kihallgatás jegyzőkönyvében.

Pilz a dokumentumok alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adott júliusi napon az irániak egyik csoportja tárgyalt a kurdok képviselőivel a bécsi lakásban - a megbeszélésről egyébként hangfelvétel készült -, míg három további személy külön várakozott. Ahmadinezsad, aki iráni diplomata-útlevéllel érkezett, az akció idején a ház kapujában várakozott, biztosítási feladattal. Két társa, Ali Reza Aszgari és Naszer Taghipur - akik ma a forradalmi gárda vezetői - a tárgyalások közben törtek be a szobába és közelről leadott lövésekkel meggyilkolták a három kurdot.

A helyszínről ketten egy Suzuki motoron távoztak, egy szemtanú utólag felismerte a motorkerékpár vezetőjében Ahmadinezsadot. Egy köztisztasági alkalmazott pedig megtalálta az utcán egy műanyag zacskóban a gyilkossághoz használt fegyvereket.

A gyilkosok Irán bécsi nagykövetségén találtak menedékre, majd nem sokkal később elhagyták Ausztriát. Egyikük ráadásul osztrák rendőri kísérettel jutott ki a schwechati repülőtérre. Ernst Maximilian Schmid, az osztrák külügyminisztérium politikai részlegének egykori főnöke utóbb egy tévéinterjúban elmondta: Irán akkori bécsi nagykövete "meglehetősen világosan" a tudomására hozta, hogy veszélyes lenne az Iránban tartózkodó osztrákokra nézve, ha a gyanúsítottakat bíróság elé állítanák Ausztriában. Valójában Teherán zsarolni tudta Ausztriát az iraki-iráni háború (1980-1988) idején a Noricum-ügyként elhíresült illegális osztrák fegyverszállításokról tanúskodó dokumentumokkal. A szállítmányok feladója az állami ipari konglomerátumhoz, a VOEST-Alpine-csoporthoz tartozó Noricum gyár volt, amely "papíron" Líbiának, valójában Iránnak adott el fegyvereket 300-400 millió dollár értékben. (MTI)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.